51101. lajstromszámú szabadalom • Készülék túlfeszültségek jelzésére, ill. meggátlására
Megjelent 1911. évi február hó 10-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL M SZABADALMI LEIRAS 51101. szám VII/g. OSZTÁLY. Készülék túlfeszültségek jelzésére ill. meggátlására. ARCIONI VITTORIO ELEKTROMÉRNÖK MILANÓBAN. A bejelentés napja 1909 julias hó 16-ika. Jelen találmány tárgya túlfeszültségek jelzésére ill. megszüntetésére szolgáló készülék, mely főáramelosztóvezetékekhez kapcsoltatik és a feszültségnek pl. a földdel szemben bizonyos értéken túl való növekedése alkalmával működésbe jő és ezáltal pl. egy áramkört szakít meg vagy zár, melynek segélyével a vezetékkikapcsolót működésbe hozhatja és az egyes vezetékeket a földdel kötheti össze úgy, hogy a túlfeszültség által okozható veszély elkerültetik. A készülék annyi elektromágnesből áll, ahány vezetékű a hálózat. A mágnesek a vezetékekhez mellékzárlatba vannak kapcsolva a vezetékek és egy oly pont közé, mely a választatott kisülési hely pld. a föld potenciájával bír. Az elektromágnesek egymástól függetlenül hatnak egy közös mozgatható részre, mely így az összes mágnesek egyidejű és egyetemleges hatásának van alávetve, 1. ábra a készüléknek háromfázisú áramhálózat számára szolgáló alakját, 2. ábra ennek változatát. 3. ábra pedig egyfázisú áram számára szolgáló alakját tünteti föl. Amint az 1. ábrából látható (Ml, M2, M3) elektromágnesek a háromfázisú hálózat (1, 2, 3) vezetékeihez csillagkapcsolásban vannak kapcsolva. A három elektromágnes sarknyúlványai között a (D) tárcsa van elrendezve, mely (0) körül forog és a (H) emelőt hordja, amely a (C) kontaktust zárhatja. Ha a forgótest tárcsa alakú és a három mágnes elég közel fekszik egymáshoz forgató nyomaték keletkezik, amennyiben a három mágneses mező fáziskülönbséggel bír. Ha a tárcsa elegendő nagy, vagy ha, mint az 1. ábrában kivágásokkal van ellátva, a három elektromágnesnek egymásra való hatása igen csekélyre redukálható úgy, hogy egészen el is hanyagolható. Feltéve, hogy az elektromágneseket az (1, 2, 3) hálózat táplálja, egyenlő föltételek mellett a (D) tárcsára működő eredő nyomaték majdnem zérus lesz. A készülék működtetésére kell, hogy a három mágnesnek a tárcsára való hatása a mágneseken átfolyó áramok fázisától független legyen és hogy az összhatás az egyes mágnesek hatásának összege legyen. Mindegyik mágnes függetlenül fejtheti ki hatását, föltéve, hogy ezen célra alkalmas eszközökkel van ellátva. Ezen célra pl. mindegyik elektromágnest a légközhöz egészen közel asszimmetrikugan elrendezett fojtógyűrüvel láthatjuk el.