51097. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék folyadékoknak gázokkal való telítésére és egyidejűleg történő letöltésére
- á pillanatnyi túlnyomás keletkezik, mely annál nagyobb, minél nagyobb a vezetőeső keresztímetszete a kiömlési nyílás keresztmetszeténél. Ezt a hatást még a vízszórót körülfogó (44) golyósszelep is fokozza. Mikor a (43) vízszórón nagy erővel átlövellő folyadék a (44) szelephez ér, az útjába eső úszógömbnél, valamint a palack falainál atomjaira bomlik, minek következtében a folyadéknak gázzal való telítése még kedvezőbb körülmények között megy végbe. A (44) szelepnek további előnye az, hogy mikor a palack megtelt, az úszógömb a kiömlő nyílást elzárja s így megakadályozza a folyadék további beomlését. Hogy a haszontalan gázveszteséget elkerüljük, ezen okból a (33) csőnek a (2) keverőtartányban lévő szabad végére egy beállítható (40) zárószelepet alkalmazunk. Mihelyt a folyékfelszín a (2) keverőtartányban kellő méiyre síilyedt, a keverőtartányban uralkodó belső nyomás folytán a (41) úszógömb légmentes zárást létesít úgy, hogy a tartány kiürítése után többé gáz nem juthat a palackba, A (40) zárószelep ezenkívül a letöltendő folyadék mennyiségének szabályozására is szolgál. Minél jobban ki- j csavarjuk ugyanis a (40) szelepet a (33) cső szájából, annál kevesebb folyadék nyomatik a (17) szelepen át a (4) palackba. A szelepnek a (33) cső szájába való becsavarása ellenkező eredményt idéz elő. A kétszeresen telített folyadékkal megtöltött palackot már most ki lehetne venni a befogó készülékből, de ezen műveletnél erős lökőhatások lépnének föl, melyeket a folyadék fölött a palackban összegyűlt nagyfeszültségű gázak okoznak. Hogy ezen lökőhatásokat kiküszöböljük, azért a (18) szelepet a palack szellőztető szelepe gyanánt képezzük ki úgy, hogy a (48) cső a (18) szelep nyílásához, s innen a (8) cső a szabadba vezeti a fölösleges gázakat. (4. ábra.) A folyadéknak gázzal való telítésére szolgáló leírt szelepeken kívül még más (19, 20, 21) szelepek is vannak a szelepházon elrendezve, melyek a (36, 38, 39) csövek segélyével a limonádékivonatot, sóvegyületeket stb. vezetik a folyadékhoz. Ha nem akarunk a folyadékhoz kivonatokat vagy más efféle pótanyagokat adni, akkor a (10) csőnyúlványok csapjai zárva maradnak. A csapok nyitása alkalmával a nyomás alatt álló kérdéses folyadék a megfelelő vezetőcsövön át a palackba folyik és pedig mindaddig, míg abban hely van és a körben forgó (13) nyomótárcsa az illető szeleprudat lenyomva tartja. Végre a (22) szelep a (2) keverőtartáuy szellőztetésére szolgál, mely a tartányban lévő gázakat a (9) nyíláson át a szabadba vezeti, hogy azok a (13) tárcsa legközelebbi körülfordulása alkalmával beáramló vízzel szemben ellenhatást ne fejtsenek ki. A folyadékoknak és gázaknak a keverőtartányba való bevezetését és abból való elvezetését a 9. ábra szerinti sématikus rajz tünteti föl, hol a nyilak iránya a folyadékok és a gázak útját jelzik. A keverőkészülék (11) tengelyét kézi forgattyú helyett egy (49) mótor által működtetett (50) fogaskerék hajtómű segélyével is lehetne forgatni, mely esetben a készüléket célszerűen egy (51) tartóra ágyazzuk. (11. ábra.) SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékoknak gázakkal való telítésére és egyidejűleg történő letöltésére, azáltal jellemezve, hogy a közös tengely körül koncentrikusan elrendezett szelepeknek egymásutáni nyitása folytán a telítendő folyadék és a gáz a keverőtartányba, s innen az ezen áthaladó csövön át közvetlenül a töltőtartányba vezettetik és a szénsavbebocsátó szelep mindaddig nyitva marad, míg a vízbebocsátó szelep és a gázelosztó sze• lep a keverőkamra- és a töltőkamra közötti összeköttetést meg nem szakítja. 2. Az 1. igénypontban védett eljárásnak egy kivitele, azáltal jellemezve, hogy a keverőtartányban már telített folyadék egy olyan csövön keresztül vezettetik a töltőtartányba, melynek keresztmetszete a kiömlési helyen sokkal kisebb, mint más helyeken, minek következtében a megfelelő szelep kinyitásának pillanata-