51080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a természet után eredeti szinekben és eredeti mozdulatok szerint fölvett képeknek láthatóvá tételére nagyobb távolságokban és készülék ennek kivitelére

b, c, d) sugarak, a sötétkamra (7) lencséjen való törésük után a (8) végtelen szalagon a (6) ernyőnek reális, kicsinyített és megfordított (al, bl, cl, dl) képét adják. A (8) szalag fényáthatlan, eltekintve bizonyos átlyukgatásoktól, amelyek mint a 3. ábra mutatja, átló irányban vannak elrendezve. Az' egyes (9) lyukak egymás közötti távolsága a sötétkamra által adott kép nagyságától függ. A lyukak egymástól oly távolra esnek, hogy közülük állandóan csak egy van a kép határvonalain belül. A (8) szalag egy motorról hajtva fölülről - lefelé szalad a sötétkamra és a tok között, célravezető gyorsasággal. Ily módon tehát a (8) szalag a sötétkamra hátfalaként szerepel és elválasztja azt a (2) toktól. Azon fénysugarak, amelyek a szalagon elrendezett lyukakon keresztülhaladnak, a (3) kétszerdomború lencsére esnek, mely azokat a (4) szeléncellára veti. A kép határvonalain belüli mezőbe mindig csak egyetlen egy lyuk kerülhet, amint azt az 1. ábra mutatja, amely szerint a (91

) pont abban a pillanatban lép a mezőbe, amikor azt a (9a

) éppen elhagyja. A (91

) pont a perforálás által alkotott átlónak első, (92

) pedig annak utolsó pontja. Mialatt a szalag egy teljes körülforgást végzett, miközben a sötétkamra által alkotott képet keresztezte, azalatt a perforálási vonal minden egyes pontja áthaladt a képnek azon részén, mely vele szemben áll és és a (cí) vonaltól (al) vonalig jutott. Ha például a kép valamely világítópontja a szalagon lévő (91

) lyukkal kerül szembe, akkor a fénysugár áthalad a szalagon, illetőleg (91

) lyukon és a (8) lencse közvetítésével a szeléncellára esik. Ugyanez ismétlődik a kép minden egyes pontjával úgy, hogy aszerint, amint az egyes pontok többé vagy kevésbé világítók, a szeléncellára is több vagy kevesebb fénymennyiség esik. Hogy miképen reprodukálja a készülék a tárgy szineit, az az alábbiakban lesz kifejtve. Ismeretes, hogy a szelénnek elektromos ellenállása változik a ráeső fénymennyisóggel. Ha tehát a szeléncellán a (10) és (11) vezetékek fölhasználásával egy villamos telep áramát vezetjük keresztül, akkor ^ezen áramkörben pontosan a cella változó megvilágításának megfelelő ingadozások, löketek lépnek föl. A (10) vezeték a (11) átkapcsolóhoz vezet, ahonnan a (12) és a közönséges telegráf- vagy telefonvezetékhez csatlakozó (13) vezeték indulnak ki. A (12) vezeték egy a (B) fölvevő állomáson elrendezett elektromágnes tekercseléséhez vezetj ahonnan az áram a (121

) vezetéken át az (e) telephez jut vissza. A (11) átkapcsoló két helyzetet foglalhat el, nevezetesen vagy a (12), vagy a (13) vezetéket köti a (101

) vezetékkel össze. A (B) fölvevő állomáson egy a (15) lámpából, a (16) homorú tükörből és a két (17) és (18) lencséből álló vetítőkészülék, továbbá egy (f) elektromágnes, egy (g) emelőkar és egy az (A) föladó állomás (8) szalagjának tökéletesen megfelelő (19) végtelen szalag van elrendezve, melyen tehát ugyancsak átló irányában ugyanannyi (20) lyuk van, mint a (8) szalagon. Ezen lyukaknak, nemkülönben az (f) elektromágnesnek és a (g) emelőkarnak az a föladatuk, hogy a' (16) fényforrásból kiinduló és a (21) ernyőre eső (h, i, j, k) sugarakat szétválaszszák. A (g) emelőkar előtt van a kép színezésére való — a rajzon nem ábrázolt — készülék elrendezve. A (g) emelőkaron van a (22) lemez, amely három különböző fényáteresztő képességű (23, 24, 25) részből áll. A (25) réteg, mely az 1. ábrán éppen a (h, i, j, k) sugarak gyújtópontjába ésik, fényáthatlan, a (23) réteg viszont a fényt tökéletesen átereszti, míg a (24) réteg fényáteresztő képessége olyképen változó,;hogy az a (25) rétegtől a (23) réteg felé hitladó-Iag a fény számára fokozódó átmenetet létesít. A (g) emelőkart az (f) elektromágnes hatása alatt álló (26) horgony működteti, mely egy (27) vezetékben csúszik és melyet a (g) emelővel a (28) csapszög köt össze. A (g) emelő egy (29) csap körül foroghat, melyen egy az emelőt a (31) ütközőhöz szorító (30) rúgó van alkalmazva úgy, hogy a (25) fényáthatlan réteg normális körülmények között a fénysugarak gyújtópontjába esik. A (26) horgonyt egy