51066. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hordók kénezésére és must lefojtására szolgáló kénkeverék előállítására

Megjelent 1911. évi február liö 7-én. MAGY. g^W KIR. SZABADALMI bBb HIVATAL SZABADALMILEIRAS 51066. szám. X/b. OSZTÁLY. Eljárás hordók kénezésére és must lefojtására szolgáló kénkeverék előállítására. PELLETANT EMILE MÉRNÖK BÉZIERSBEN. A bejelentés napja 1910 március hó 26-ika. Elsőbbsége 1909 március hó 29-ike. Boros hordóknál ezek tisztítására és konzerválására, valamint a must lefojtására kénessavat szokás alkalmazni. A kénessav előállítása a legelterjedtebb eljárás szerint akként törtíénik, hogy a boros hordókban kénszálakat égetnek el, melyek valamely szövetből vagy más anyagból készült, kénnel bevont kanócból állanak. Ezeknek a különböző módon kiképezett kénszálaknak közös hátrányuk az, hogy a megolvadt kén legnagyobb része lecsöpög, minek ismét számos kellemetlenség a következménye. 1. Ha a kénszálakat üres hordók sterillé tételére használjuk, a lecsöpögő kén a hordó nedves falaival érintkezve, elalszik, miért is lehetetlen a hordóban fejlesztett kénessav mennyiségének pontos megszar bása. 2. Az égő kén must lefojtásánál a must, nedves hordók sterillé tételénél a hordó nedves falával jön érintkezésbe és így kénhidrogént fejleszt, melynek orrfacsaró szagát a hordó is fölveszi. Eme hátrányok megszüntetésére különr böző, a lecsöpögő ként fölfogó elégető berendezéseket alkalmaztak, de az elégetés eme berendezésben csak lassan és igen tökéletlenül ment végbe. A találmány tárgyát képező eljárás szerint előállított kénkeveréknél ezek a hátrányok föl nem lépnek és a megolvadt kén, anélkül, hogy lecsöpögne, tökéletesen elég. Ezt a célt akként érjük el, hogy a ként valamely meg nem olvadó, de a megolvadt ként elnyelő anyaggal, pl. fahamúval keverjük, minek következtében az elégő kén sűrűbben folyóvá válik és lecsöpögés nélkül ég el; ha az alkalmazott anyag nem ég el, az égéstermék tiszta kéndioxyd fog lenni. ! Ha az alkalmazott anyag nemcsak meg nem olvad, hanem el is ég, — mint például a növényekből származó liszt, a szénpor, keményítő stb. — az ezeknek a kénnel kevert anyagoknak legfőbb alkotó részét képező szén az, elégést elősegíti, a kénezés sokkal gyorsabban megy végbe, a keletkező hamú pedig a ként elnyeli és folyékonyságát csökkenti úgy, hogy a kén lecsöpögés nélkül ég el. A növényi anyagok elégésénél fejlődő égéstermékek nem adnak több kellemetlenségre okot, mint a kénszálak kanócát képező szövet vagy papír elégésénél fejlődő gázok. A keverési arányok megállapítása utána porrá tört ként a választott éghető vagy nem éghető anyagból készült vizes pépbe