51062. lajstromszámú szabadalom • Szobapadló

- 2 — szögek beverésénél keletkező kiöblösödések foltán megfeszíttetik, továbbá, hogy a sodronynak minden egyes rúddal való önálló kapcsolata folytán az ilykép alakított deszkákat bármely helyen, egyenesen vagy rézsútosan, hosszban vagy keresztirányban át lehet vágni, anélkül, hogy az egyes rudak összefüggését bármikor oldani kellene. Minthogy ily deszkák rézsútos metszésénél bizonyos körülmények között egyes rudakat csak egy sodrony tarthat, ezen kapcsolat azonban elégtelen, ily esetekbenjelen találmány értelmében gondoskodás történik oly módon, hogy a rudakban még néhány horony vagy nyílás van elrendezve, amelyekbe rövid sodronydarabokat fektetünk be és szögekkel erősítünk meg, amennyiben rövid rézsútosan lemetszett rudak biztos megerősítése és azoknak a deszka egyéb részével való kapcsolata ezt célszerűnek vagy szükségesnek mutatná. Attól eltekintve, hogy a deszka ily kiképzésénél annak tetszőleges alakja a helyszínén tisztán csak az asztalosiparban szokásos szétfürészelés vagy szétmetszés által létesíthető, anélkül, hogy az egyes rudak összefüggése bármikor veszendőbe menne, ezen kiképzés a bevezetésben említett ismert deszkaszerkezettel szemben még azon lényeges előnnyel is bír, hogy mivel a deszka lényegében csak két sodrony által tartatik össze, hajlékonysága lényegesen nagyobb úgy, hogy természetszerűen a padlóhoz simán hozzásimul. Ha pl. falazott vagy betonfödémekről van szó, amelyekre a padlót fektetni kell és melyek, mint a tapasztalat mutatja, bizonyos idő múlva könnyen áthajlanak, a deszka ezen hajlékonysága és a padlóhoz való simulása különösen kívánatos lehet, mert a deszkák túlnagy merevsége könnyen vonhatja maga után azoknak üreges fekvését. Tekintetbe kell még venni, hogy javaslatba hozták már, hogy végfamozaiklemezeknél az egyes végfatuskókat sodronyokkal egyesítsük, melyek bevezetett sínekkel kiöblösödéseket nyertek és ezáltal megfeszíttettek. Ennek dacára ezáltal az egyes tuskók és a megfeszített sodronyok között biztos kapcsolat nem volt létesíthdtő úgy, hogy itt sem lehetett tetszőleges helyen átmetszeni vagy átfürészelni, anélkül, hogy az egész berendezés szenvedne. A találmány tárgya a mellékelt rajzban föl van tüntetve, még pedig az 1. ábrán a kész padló fölülnézetben, a 2. ábrán a rudakból összeállított deszka részleges hosszmetszetben, a 3. ábrán egy rúd hosszmetszetben. A padló elkészítéséhez körülbelül 50 mm. széles és 400 mm. hosszú, aránylag keskeny rudakat egymás mellé fektetünk és a rudak keresztirányában (2) lyukakkal látunk el, melyek elég nagyok ahhoz, hogy sodronyokat, fémszalagokat vagy sodronyköteleket fölvehessenek. Ily lyukak helyett a deszka alsó oldalán bemetszéseket is alkalmazhatunk, anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege befolyásoltatnék. Hornyok alkalmazása azon okból is célszerű lehet, mert ezáltal állandó légkeringés idéztetik elő. Minden egyes rúd alsó oldalán véső segítségével (4) nyílások létesíttetnek, melyek, mint az különösen a 3. ábrán látható, valamivel mélyebbre haladnak, mint a (2) nyílások. Az ilykép előkészített rudak egy bizonyos számát, melyek hossz- és homlokoldalukon horonnyal és eresztékkel vannak ellátva, alsó oldalukkal fölfelé párhuzamosan egymás mellett rendezzük el és alkalmas számban (3) sodronyokra, fémszalagokra vagy sodronykötelekre húzzuk föl. Célszerű, ha minden deszkához két sodronyt veszünk. A (4) nyílásokba (5) kapcsot vagy kampót verünk be és pedig előbb minden egyes deszka legszélsőbb végein. Ezen kapcsok a fába való beverés alkalmával (6) kiöblösödést idéznek elő, melyek a sodrony némi megrövidülését és ezzel két-két szomszédos rúd összekapcsolódását vonják maguk után. Az ilykép elkészített deszkát ezután megfordítjuk úgy, hogy alsó oldala a padló felé van fordítva és alkalmas helyen már lerakható, mimellett ily (a, b, c, d) deszkák együttesen egy szoba padlóját képezik (1. ábra). Minthogy az egyes rudak a homlokoldalukon is el