51061. lajstromszámú szabadalom • Sodrony nélküli koszorú, sírdísz, csokor és efféle

Megjelent 1911. évi február lió 7-én. MAGY. jj^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 51061. szám. X/g- OSZTÁLY. Sodrony nélküli koszorú, sírdísz, csokor és efféle. MAHALA MARISKA ÉLŐ- ÉS MtJVIRÁGKERESKEDŐ ERZSÉBETFALVÁN. A bejelentés napja 1910 május hó 3-ika. A művirág készítésnél eddig a koszorúk, csokrok, sírdíszek és effélék virágjainak szárát sodronnyal hosszabbították és erősítették meg az ugyancsak sodronyból készült alaphoz, illetőleg tartóvázhoz. Ennek hátránya, hogy a sodrony, mihelyt a nedvességtől rozsdásodott, rozsgafoltossá tette a ruhát, az asztalneműt, a síremléket stb. Ezt a hátrányt á jelen találmány tárgyával azáltal küszöböljük ki, hogy a kötéshez vagyis az alapalak készítéséhez nem sodronyt, hanem fából, nádból készített, célszerűen hajlékony vesszőket alkalmazunk, melyek vagy önmagukban alkotják a tartóvázt, pl. egyszerű virágok vagy csokrok «setén vagy pedig, amit koszorúknál és sírdíszeknél szükséges, az egyszerű vesszőkből készült vázkeret pálcái merevítő fácskákkal köttetnek egymáshoz és sás- vagy más fonallal erősíttetnek meg. Az így készült vázba sírdíszek készítése esetén mohát vagy effélét helyezünk be, melybe azután a virágragasztó annyaggal bevont szárát dugjuk be. A mellékelt rajzon a találmány tárgya példakép vett foganatosítási alakjaiban van föltüntetve, nevezetesen az 1. ábra egy levelekkel fölszerelt ág nézete, a j 2. ábra ugyananuak oldalnézete a készítés egyes fázisainak föltüntetésével, a ! 3. ábra nagyobb léptékű metszet a 2. ábra A—B vonala szerint, a 4. ábra sírdísz távlati képe, hol is a váz részben ki van töltve mohával. Az 1—3. ábrán föltijntetett leveles ág a nádból vagy más alkalmas hajlékony anyagból készült (1) tartó magból vagy pálcából áll, mely köré az ág természetes külsejének föltüntetésére a 2. ábrából látható módon (2) burkolat van tekercselve. Az így létesített ághoz az ábrázolt példánál összehajtott (3) levelek úgy vannak erősítve, hogy a levelek alsó, száras részét (4) sás-, cérna- vagy más alkalmas fonal segélyével kötjük az ághoz. A 4. ábrán föltüntetett váz sírdíszek, koszorúk stb. készítésénél nyer alkalmazást. Ez a váz a kellő alakban meghajlított (1) vesszőkből áll, melyek egymás között (5) tartófác8kák segélyével vannak összetartva, miáltal a váz a kellő merevséget, illetve tartást kapja. A váz készítése úgy történik, hogy az (1) vesszőkre fölfűzzük a tetszőleges számú (5) tartó fácskákat, azután a fácskák kellő elhelyezése és az (1) vesszők végeinek összeerősítése után előálló váz közé berakjuk a mohát, mire a vesszőket