51049. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető faszéntáblák előállítására

- 2 — lehetővé, hogy a nyert termék majdnem vegyileg tiszta faszén alakjában marad vissza. A mellékelt rajz az imént leírt elégetés foganatosítására szolgáló kemencét ábrázolja, és pedig az 1. ábrán elölnézetben, a 2. ábrán függélyes hosszmetszetben. Minden egyes gőzkazánhoz csatolt kemence két (1) és (1') kamarára oszlik,ramelyeket tűzálló téglából készült fal választ el egymástól és amelyek a kettős (3) kivezető nyíláson át az égéstermékeket a gőzkazán alá vezető (4) csatornába torkolnak. A kemencék (5) feneke tűzálló téglából készült és a (6), illetve (6') adagolási nyílások felé lejt. Az üzembe helyezésnél a kemencét fokozatosan vörös izzásig hevítjük. Azután az említett anyagokat a (6) és (6') nyílásokon át lapát segélyével vékony és egyenletes rétegben bevetjük, vagy előnyösebben a (8) szállítöcsavarral összekötött kis (10) lapátkerék segélyével s fenék egész fölületére szórjuk szét. A kiváló illjó anyagok a kemencének vörös izzásig hevített falaival érintkezve, meggyúladnak, a fenéken pedig szintén vörös izzásig hevített szén marad vissza. A kemence fenekén visszamaradó szenet a (6) és (6') nyílásokon át körülbelül három őránkint eltávolítjuk és (7) kocsiba töltjük, ahol a szén kihűl. Jó üzem elérése céjjábíól az (1) és (1') kemencéket fölváltva ürítjük ki, hogy egy kemence állandóan üzemben legyen. Ez az eljárás sokkal gazdaságosabb, mint az eddigi eljárások, amennyiben a kemencének vörös izzásig hevített falaival érintkező összes illó anyagok meggyúladnak és teljesen elégnek. Sőt oly anyagokat is lehet előnyösen elégetni, amelyek annyira apró darabokból állanak és annyira vannak vízzel telítve, högy rostélyon való elégetésük majdnem lehetetlen. A leírt eljárás útján nyert faszénnek kereskedelmi értéke nagyobb, mint az elégetett tüzelőanyagé. Amíg egy közönséges rostéllyal ellátott gőzkazán fűtésére 1000 I kg. földi dióhéj szükséges, amelynek ára körülbelül 3 korona, a jelen találmány tárgyát képező eljárásnál ugyanoly mennyiségű víz elpárologtatósára csak 800 kg. szükséges és azonfölül 220 kg. 8—10 korona értékű faszén marad vissza. Az említett anyagoknak minden 100 súlyrésze 22—28 súlyrész faszenet szolgáltat, ami annyiban fontos körülmény, amennyiben a faszén értéke dacára mindig ritkább lesz. A fönt leírt eljárásnál nyert faszén természetesen minden további előkészítés nélkül is fölhasználható. Azonban az ily szén fölhasználása szűk határok közé van szorítva, mert annak szállítása a poralak által okozott kikerülhetetlen veszteségek miatt nehézségekbe ütközik és azonkívül tüzelőanyag gyanánt csak különös berendezésekben alkalmazható. Jelen találmány tárgya a faszéntermékeknek téglákká való alakítása is, amely téglák utólagos izzítás nélkül készülnek, míg az eddigi ily eljárásoknál az utólagos izzítást elkerülhetetlennek tartották. A faszéntéglák előállítása a következőképen történik: A faszenet a lisztgyártásnál alkalmazott malomkövekhez hasonló vízszintes malomkövek segélyével porrá őröljük, azután közönséges keverőben körülbelül 24 súlyszázalék 'vizet, 15 » nátriumszilikátot, 3 » hidraulikus meszet keverünk. A keveréket végül 10 cm. hosszú és 3—5 cm. átmérőjű hengeralakú formákba sajtoljuk. A keverék gömbalakban is sajtolható, amit azáltal érünk el, hogy a keveréket tartalmazió vashengereket forgó mozgásba hozzuk. Természetesen a sajtolóformák tetszőlegesek lehetnek. Az ily módon készült faszéntéglákat kéthárom napig természetes szárításnak vetjük alá. A kész téglák minden szag és füst nélkül jól égnek. A hamutartalom 8 és 16°/o között változik a faszén előállításához fölhasznált anyag minőségéhez képest. A hidraulikus mész a faszéntéglák előállításánál fontos szerepet játszik. Ugyanis