51045. lajstromszámú szabadalom • Újítás hámkápákon
Megjelent 1911. évi február hó 7-ón. MAGY. g|g, KIR SZABADALMI wBB HIVATAL « SZABADALMI LEIRAS 51045. szám. XX/d. OSZTÁLY. Újítás hámkápákon. FRANK ADOLF MAGÁNHIVATALNOK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1910 január hó 21-ike. Jelen találmány tárgya újítás hámkápákon, mely szerint készített kápa az eddiginél tartósabb, olcsóbb, könnyebb és csinosabb külsejű. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmánybeli újítással ellátott hámkápa oldalnézete, melynek jobb oldalán a kápapárna el van véve, 2. ábra az új kápafedő alulnézete, a 3. ábra az 1. ábra a—a vonala szerinti keresztmetszet, a 4. ábra végre a kápapárna fölülnézete. A hámkápának fölső része eddig fölülalul bőrrel bevont vasdarabból, az úgynevezett kápavasból állott, mely különösen a középső hajlított résznél gyakran eltörött vagy legalább is elrepedt, ennek folytán, valamint a csavarok meglazulása következtében a bőrök rongálódtak és így a hámpárnán való megfekvés sem volt tökélotes, ami a káparészek ide-oda lökődése folytán a kápának gyors rongálódását vonta maga után. A találmánybeli újítás egyfelől abban áll, hogy a kápa (1) fölső része egy fémdarabból, előnyösen könnyű és mégis szilárd fémből, minő az alumínium, készül, mimellett a fémdarab közepe felé az ellenállóképesség növelése céljából vastagítva van, másfelől abban, hogy ebbe a fémdarabba annak alsó oldalán előnyösen acélból készült, fecskefarkvezetékalakú (2) betétdarabokat eresztünk be azokon a helyeken, ahol a fémdarabon (3, 3', 4, 5, 5') csavarok hatolnak át. A kápa alsó részébe, az úgynevezett (6) kápapárnába ez ideig ugyanis ovális vagy j más alakú (7, 7') csavaranyák voltak beerősítve, még pedig rendesen egy-egy (8) öltéssel, mely a kápa rázkódásánál, ill. a kápapárnába behatoló (3, 3', 4, 5. 5') csavarok, különösen a gyeplőkarikákat tartó és a gyeplő rángatásának kitett (3, 3') csavarok lazító befolyása alatt könnyen elszakadt, a (7) anya meglazult és az összes környező bőrrészek, nemkülönben a kápapárna töltése is rongálódtak. Ezen hátrány kiküszöbölésére szolgálnak a találmánybeli (2) betétlemezek, melyek nincsenek a rajzon föltüntetett alakra korlátozva, hanem ettől eltérő alakúak és elhelyezésűek lehetnek, pl. elliptikusak és a kápa hosszirányában lehetnek elhelyezve. Ezen betétlemezek a csavaroknak a (6) kápapárnára gyakorolt igénybevételének jó részét fölveszik úgy, hogy a kápapárna kiméltetik, az abban lévő (7) anyák nem szakadoznak ki. Ennek folytán a párna épen maradása következtében