51002. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok koncentrálására
z — 7. ábra a lefelé vezető csöveknek egy további foganatosítási alakját mutatja keresztmetszetben. Az ábrázolt foganatosítási alakoknál (3, 3) a körfolyamat első fázisához tartozó csöveket jelzi, melyekben a folyadék fölemelkedik, a második fázishoz tartozó (4, 4) csövekben pedig a folyadék leszáll. A (3) és (4) csöveket az (1) gőzköpeny veszi körül, melyhez a (2) csöcsonk csatlakozik. A koncentrálandó folyadék bevezetésére a (6) csőcsonk szolgál, mely a folyadékot a fölfelé vezető (3) csövekre elosztó gyűrűs (5) kamrával van összekötve. A berendezés alsó végén elrendezett (16) kamrában a koncentrált folyadékot és a (8) esatomán beáramló gőzt a (9) centrifugáilemez választja el egymástól. A (9) centrifugállemez a (8) csatorna alsó végén van elrendezve és úgy van kiképezve, hogy a koncentrált folyadékot és a gőzt forgómozgásba hozza. A gőz a (10) csőcsonkon át áramlik ki, a koncentrált folyadék pedig a caŐalakú (11) nyíláson ömlik ki a berendezésből. A berendezés fölső végén a (7) elosztó kamra van elrendezve, amely a fölfelé vezető (3) csöveket a lefelé vezető (4) csövekkel köti össze. Az összes (3) és (4) csövek a (12) lemezben vannak megerősítve. A (12) lemez fölött egy másik (12a) lemez van, melyben a (3) és (4) csövekhez csatlakozó (3a) és (4a) cső meghosszabbítások vannak megerősítve. A lefelé vezető (4) csövek (4a) meghosszabbításain elrendezett (18) réseknek alsó végei pontosan egyenlő magasságban vannak. Miután a folyadék a (3) csövekben fölemelkedett, a (13) réseken a lefelé vezető (4) csövekbe hatol és minthogy e rések pontosan egyenlő magasságban vannak és az összes csövek egyenlő számú és nagyságú résekkel vannak ellátva, a csövek mindegyikébe egyenlő mennyiségű folyadék jut. A (7) kamrában a (12a) lemez fölött összegyülemlett folyadék fölszínét a 2. és 3. ábrán az (x—x) vonal jelzi. A gőz a (13) réseken a folyadékkal együtt hatol a (4) csövekbe és a folyadékot a csövekben úgy osztja el egyenletesen, hogy azt a résekkel szemben lévő csőfalakra veti, amelyeken a folyadék szétterjed. A gőz e hatását azáltal segítjük elő, hogy a csöveket fölső végükön elzárjuk úgy, hogy a gőz csak a (13) réseken hatolhat a csövekbe. A 3. ábrán látható foganatosítási alaknál a lefelé vezető (4a) csöveknek (13a) rései fölső végükön szélesebbek, mint alsó végükön. A (4a) csövek fölső végeit a (14) födelek zárják el úgy, hogy a gőz csak a (13a) réseken hatolhat a (4a) csövekbe. A 4—6. ábrán föltüntetett foganatosítási alakoknál a (13b) réseket oly módon képezzük ki. hogy a csövek anyagába bemetszünk és a bemetszések által határolt (15) részt kifelé hajlítjuk. Ennek következtében a gőz érintő irányában hatol a csövekbe és forgómozgást nyer. E forgás a folyadékoknak a csövek belenő folületén való egyenletesebb elosztását teszi lehetővé. A 7. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a csövek anyagából kimetszett (15) nyelvek befelé vannak hajlítva. Ezen eU rendezésnek azonos hatása van, mint az 5. ábrán láthatónak. Ugyanezen hatás elérésére a lefelé vezető csövek rései tetszőleges más alkalmas módon képezhetők ki. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés folyadékok kencentrálására, melynél a függélyes csövek egy részében a folyadék fölemelkedik, azután e csöveknek másik részében a körfolyamat első fázisánál fejlődött gőzzel együtt leszáll, azáltar jellemezve, hogy a folyadéknak a lefelé vezető csövekben való elosztása céljából e csövek a fölső elosztó kamra belsejébe Vannak vezetve és fölső végükön el vannak zárva, továbbá e csövek mindegyike egyenlő számú, egyenlő szélességű és egyenlő magasságú résekkel van eüátva, melyeknek alsó végei pontosan egyenlő magasságban vannak úgy, hogy a folyadék & csövek mindegyikére egyenlő mennyiségben oszlik szét és a gőz a
