50976. lajstromszámú szabadalom • Rúdalakú üvegtesttel (kollimatorral) ellátott irányzék
K.IR. Megjelent 1911. évi január üó 31-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LE] RÁS 50976. szám. XIX/c. OSZTÁLYRúdalakú üvegtesttei (kollimatorral) ellátott irányzék. FRIED. KRUPP AKTIENGESELLSCHAFT CÉG RUHR/M ESSEN BEN. A bejelentés napja 1910 január hó 14-ike. Elsőbbsége 1909 augusztus hó 12-ike. Jelen találmány oly rúdalakú üvegtesttel '(kollimátorral) ellátott irányzókra vonatkozik, amely üvegtest az egyik homlokfölúletén alkalmazott irányzékjelt a nézőnek végtelenben lévő gyanánt tünteti föl és célja lehetőleg egyszerű és lehetőleg olcsó ilynemű irányzék előállítására, amely a ncizőnek lehetővé teszi, hogy egyidejűleg az irányzékjelt, a célt és. a célt körülvevő terep lehető nagy részét láthassa. A találmány szerint e célt azáltal érjük el, hogy az üvegtest fölső fölületét síkjfölület gyanánt képezzük ki, melybe az üvegtesten kiképezett optikai irányvonal beleesik és hogy egy közveltenül az üvegtest fölső fölülete fölött lévő födőlemezen legalább egy, az- optikai irányvonal fölött lévő irányzékbevágás van alkalmazva, amely oly mélyen van a födőlemezbe bevágva, hogy csúcsa lehetőleg pontosan az üvegtest optikai irányvonalába essék. Mellékelt rajz a találmány tárgyának egy foganatosítási alakját ábrázolja. Az 1. ábra az irányzék hosszmetszete, a 2. ábra keresztmetszet az 1. ábra 2—2 metszetvonala szerint, baloldalról nézve, a 3. ábra az irányzék föliilnézete. (A) a rúdalakú üvegtest, amelynek keresztmetszete derékszögű négyszög. Az i üvegtestnek a cél felé fordított (al) hom! lokfölülete (1. ábra) az üvegtest hosszten- I gelyére merőleges síkot képez és irány| zékjellel van ellátva, amely két fölfelé, ! egymáshoz közeledő ékalakú (a2) vonalból áll (2. ábra). A két (a2) vonal az (A) üvegtestnek hosszanti középsíkjához szimmen triás helyzetű és csúcsánál egy (a3) pontban érintkezik egymással, amely pont az üvegtestnek fölső (a4) sík fölületébe esik. Az irányzékjel oly módon készült, hogy az (al) fölületnek az ékalakú (a2) vonalakon kívül eső része a fénysugarakat át nem bocsátó festékkel van bevonva. Az (A) üvegtestnek az (al) homlokfölülettel szemben lévő (ab) homlokfölülete domború és gömbfölületet képez, amely gömbfölületnek középpontja az (A) üvegtest hosszanti középsíkjának és a fölső (a4) sík fölületének metszés vonalába esik. Az (a-5) gömbfölületnek görbületi sugara ismert módon akként van megállapítva, hogy az, aki az (A) üvegtestnek domború (aö) fölületén át néz, az irányzékjel képét a végtelenben lássa. A leírt berendezés az (A) üvegtesten oly optikai irányvonalat határoz meg, amely az irányzékjel (a3) pontjának és az (aö) gömbfelület görbületi középpontjának öszszekötővonalával egybe esik, ennélfogva
