50951. lajstromszámú szabadalom • Mellékáramú vagy külső gerjesztésű váltakozóáramú kollektoros gépek szabályozása

közvetlenül vagy közvetve, öntnüködőleg egy. a fegyverzetárammal arányos pótfe­szültség iktattassék be úgy, hogy a ger­­jesztőfeszültség és vele a gerjesztőmező­­mező valamennyi terhelésnél helyes fázist kapjon. Egy ily, az árammal arányos pótfeszült - ségnek a gép üzemviszonyaira való befo­lyása az 1. ábra diagrammjából tűnik ki. A diagramm a motorként működő gépnek egy bizonyos terhelési állapotát ábrázolja és pedig azon esetben, ha az (i) fegyverzet­áram és az (f) gerjesztőmező fázisban van­nak. E mellett még (k) a hálózati feszült­séget. (e) a mezővel mindig egyenlő fázisú ellenelektromos erőt. fwi) a fegyverzetkor ohtnikus és (wli) induktív feszültségkompo­nensét jelenti. Ha már most feltételezzük, hogy a gerjesztőmező a gerjesztőfeszült­­seggel fázisban van, a mi az alább meg­adandó módon érhető el, akkor kell, hogy minden terhelési állapotnál a fegyverzet­­aram és az ellenelektromótorikus erő kö­zött fázisegyenlőség álljon fenn, ha a ger­jesztőkön az (oa) feszültségre kapcsoljuk, melynek nagysága megközelítőleg egyenlő (e wij-vel. Mert ha (i) és (e) között fázis­­eltolódás lépne fel, mint ezt az 1. ábrá­ban a pontozott vonalak jelzik, akkor (e) nem esnék többé az (f) fázisába, a mi azon­­ban lehetetlen. Tehát a. teendő az. hogy a (k) hálózati feszültséghez egy a gép feszültségesésével arányos pótfesziiltséget iktassunk és a gé­pet az eredő feszültséggel gerjesszük, mi­közben a gerjesztőtekercselés induktív fe­szültség-komponensét valami módon meg kell szüntetni. A pótfeszültséget előállíthatja pl. egy segédgenerátor, melynek gerjesz­­tőárama elég megközelítően arányos a szabályozandó gép fegyverzetáramával, vagy egy transformátor, melynek primérteker­­cselésén e fegyverzetáram folyik keresztül. A szükséges pótfeszültséget előállíthatjuk oly módon is, hogy a fegyverzetet a kol­lektorgép kompenzációs tekercselése útján megfelelően túlkompenzáljuk, melj- pótfe­­sziiltség fázis és nagyság tekintetében megközelítően egyenlő a (wli) induktív fe­szültségeséssel. A gerjesztőfeszültség in­duktív komponense pl. egy a gerjesztő­körbe kapcsolt, megfelelően méretezett kon­denzátorral szüntethető meg. ép úgy meg­szüntethető egy a gerjesztőtekercselés elé kapcsolt fázis átalakítóval, pél. valamely synchron- vagy asynchron-géppel is úgy, hogy a gerjesztőfeszültség az 1. diagramm (eo) feszültségéhez képest egy állandó szög­gel van eltolva, mely fáziseltolás a ger­jesztőmező és gerjesztőfeszültség közti fá­­ziskülömbségnek felel meg és ebből követ­kezőleg az (f) gerjesztőmező és az (e) fe­szültség minden fázisban vannak. A 3.. 4-.. 5., 6.. 8. és 9. ábrák ezen önmű­ködő szabályozás kiviteli példáit tüntetik föl. A 3. ábra szerinti berendezésnél a (d) gerjesztőtekercselés induktív feszültség­komponensét az (s) kondenzátor semmisíti meg. A gerjesztőgomb oly ítás a kapocs­feszültségen kívül a (e) kompenzációteker­cselés feszültségét is kapja, miáltal az 1. diagramm (oa) feszültségét érjük el. A (w) ellenállásnak az a mellékes célja, hogy a hálózati frekvencia elkerülhetetlen kis in­gadozásainak befolyását enyhítse, mert a kondenzátorfeszültség csak egy bizonyos frekvenciánál egyenlő a gerjesztőtekercse­lés induktív feszültség-komponensével. A 4. ábra szerint az (u) fázisátalakító­hoz a (t) póttransformátor segélyével veze­tünk a kollektorosgép feszültségesésével arányos pótfeszültséget. Az (u) fázisátala­kítónak lényegileg az a célja, hogy a (d) gerjetőtekercselés feszültségét egy oly ál­landó szöggel eltolja, hogy a gerjesztőmezö közelítőleg fázisban legyen a (p) feszült­séggel, mely az 1. diagramm (oa) feszült­ségének felel meg. Az 5. és 6. ábrák a 3. és 4. ábrák sze­rinti kapcsolások alkalmazását mutatják kétfázisú hálózat részére. Itt a kondenzá­tor vágj fázisátalakító nélkülözhetővé válik, mert az egyes motorok gerjesztőtekercse­lésének fölcserélése által elérjük a ger­jesztőfeszültség állandó fáziseltolódását. A feszültségi viszonyok a 7. ábra diagramm­jában vannak föltüntetve.

Next

/
Thumbnails
Contents