50949. lajstromszámú szabadalom • Gép bármely textilanyaganak csévéken való vegyi kezelésére
akár fémből vagy ebonitból, minden esetre azonban oly anyagból készítendő, melyet a szövőanyag kezelésénél használt reagensek meg nem támadnak. A leírt elemek használata már most a következő: A (13) szelencét az (A) csévére rá toljuk és azután a fonalat a sodrógépen vagy a motollákon a szelencére föltekercseljük. Ennek megtörténtével a szelencét az (A) csévéről lehúzzuk és a karimás (C.) csévére illesztjük föl; ezután, egy varrótű segélyével, a fonalrétegen egy pamut- vagy hasonló szálat keresztüifűzünk oly célból, hogy laza kötést létesítsünk, mely meggátolja a fonalak csúszását és a következő műveletek közben beállható összekúszálódását. Már most a (B) szelencét lehúzzuk, amikor is a fonalhenger a varrótűvel létesített kötés folytán az említett hálón marad; a >B) szelencének levétele az egyik végükön szabad rések folytán lehetséges. A fonalhengereket hordó karimás csévélhet már most a fonalak vegyi kezelésére szolgáló gépbe visszük, mely a találmány szerint a következőképen van szerkesztve: A tulajdonképeni gép a homokkőből vagy fából készült (E) kádban (8. ábra) van elhelyezve, mely esetleg egy, kaucsukból, ebonitból vagy más, a használt reagensekkel szemben közömbös anyagból készült béléssel van ellátva. A kád fölött a hajtó szerkezetet hordó (F) fémmennyezet (12. ábra) van elrendezve; a mennyezethez, a kádnak egész hosszában, a kád fölső széléig nyúló (f) ablakok vannak fölerősítve, melyek a műveletek ellenőrzését és nyitott állapotukban, a szükséges intézkedések eszközlését lehetővé teszik. Az (E) kád különböző cső toldatokkal van fölszerelve, melyeknek egyik része a víznek, gőznek és a foganatosítandó műveletekhez szükséges reagenseknek egymás után való beadagolására, másik része pedig arra szolgál, hogy a műveletek befejeztével, a csévék szárítása céljából, meleg légáramot bocsássunk be. Lehet azonban a csévéket a gépből nedvesen is kivenni és a szárítás céljából egy külön, fűtött kamrába vinni. A kamra belsejét több függélyes (G) rúd szeli át, melyek egy-egy (g) vezető csapágyban vannak fölfüggesztve; a csapágyak olajozása önműködően történik, mivel a gép percenkénti 700—SOO, sőt ennél nagyobb fordulatszámmal működik. A (G) rudakra, melyek a (.10 gyűrűs vagy ba-jonettkapcsolás segélyével, könnyen szerelhetők le és helyezhetők vissza központos helyzetbe, több karimás (C) csévét illesztünk föl, melyekre a fonal a részletezett módon van fölerősítve és melyek az alsó (H) csavaranyák (8. ábra) segélyével tartatnak meg és szoríttatnak egymáshoz. Ezen csavaranyák, csakúgy, mint a függélyes rudak és a karimás csévék, oly anyagból vannak készítve, melyet a használt reagensek meg nem támadhatnak. A csavaranyák korongok alakjával bírnak, melyeknek átmérője akként van megszabva, hogy két--két szomszédos csavaranya, a nyugalmi állapotnál, egymáshoz egészen közel fekszik anélkül, hogy egymást érintené. Az egymással egyenlő nagy csavaranyák a 10. ábrában föltüntetett irányokban forgattatnak úgy, hogy ha a működés közben két szomszédos csavaranya egymással érintkezésbe jut, akkor közöttük súrlódás föllépni nem fog, hanem csupán az egyik a már sikra támaszkodik. Ekként a függélyes rudaknak alsó végei dacára annak, hogy egyáltalán nincsenek csapágyakban vezetve, arra az esetre, melyben helyzetük nem marad pontosan függélyes, oldalas vezetést kapnak. Célszerű a csévék közé a gumiból vagy hasonló anyagból készült (k) tárcsákat (12. ábra) illeszteni, nehogy a savas folyadékok a csévecsőnek belsejébe hatolhassanak. A (G) rudak forgatása a kád mennyezetének fölső oldalán elrendezett vízszintes (I) tengely (11. ábra) segélyével, a (K) korongok közvetítésével történik. Ha a leírt gépben a kezelés megtörtént, akkor a csévéket levesszük és az említett kötést elvágjuk, amikor is a fonalakból, a szokásos módon, matringokatlétesíthetünk: ha azonban a fonalat fölcsévélt állapotban NYOMDA
