50893. lajstromszámú szabadalom • Rotációs mótor

— 2 -(4. ábra) és egy ehhez csatlakozó, ívalakúan meghajlított, szintén üreges (8) toldatból áll, melynek ürege a (7) lapát üregével közlekedik. A (7) lapát a (9) hosszlap mentén nyitva van, a (8) toldatba pedig az ennek majdnem egész hosszára kiterjedő, vonalkázottan föltüntetett (10) válaszfal van beépítve úgy, hogy a motorba bocsátott gőz ill. gáz a (7) lapát nyitott oldalán át a berajzolt nyilak irányában a (8) toldatba áramlik, ennek válaszfalát megkerüli és azután a (8) toldat belső lapjának (11) áttörésén kergsztül a (8) toldatból kijut. Hogy ezen sajátos kiképzésű cellákból egy teljes cellakoszorút lehesseii alkotni, az egymás mellé sorakoztatandó cellák a (8) toldat elhelyezése tekintetében egymástól annyiban térnek el, hogy négy-négy egymás mellé helyezendő cellánál minden egyes cellának {8) toldata a (7) lapáton ezen toldat függélyes irányban mért vastagságának megfelelő darabbal lejebb van elhelyezve, amint az a 4., 5., /§•. és 7. ábráknak egymással való összehasonlításából világosan kivehető. Ezen elrendezés folytán négy-négy cellának egymás mellé helyezésénél a (8) toldatok a 3 ábiabm látható módon egymás ala. a .(7} lapatok pedig egymás mellé kerülnek es együttesen a cellakoszorúnak egynegyed részét alkotják. A cellakoszorúnak másik három negyedét ugyanily cellacsoportokból alkotjuk; minden egyes cellacsoport természetesen négynél több vagy kevesebb cellából is állhat, a föltüntetett csoportbeosztás tehát csak példaként tekintendő. A leírt módon összeállított cellakoszorúnak mindegyik oldalán egy-egy, harántmetszetében derékszög alatt meghajlított, gyűrűalakú (14) karima (2.„ ábra), az (1) tok köpenyén pedig két hasonló alakú, de ellenkező elhelyezésű (15) karima van elrendezve, míg a tok homlokfalainak fölső részéhez két (16) toldat csatlakozik, melyek a fáradt gőz ill. gáz kibocsátására szolgálnak. A mótor működése az előzők alapján már most könnyen megérthető. A mótorszekrényt megfelelő mennyiségű folyadékkal töltjük meg és azután a (2) csövön át gőzt ill. gázt bocsátunk be, mely a (7) lapátokba ütközve a celláskereket forgásba hozza és egyidejűleg a már leírt módon a (8) toldatokon átáramolva a (11) áttöréseken és a (16) toldatokon keresztül a motorból távozik. A gőznek ill. gáznak ezen áramlása folytán a folyadék a cellás keréknek az 1. ábrában jobbról fekvő celláiból kiszoríttatik és így a baloldali kerékrész túlsúlyt kapva, a forgást szintén elősegíti. A kerék forgása közben a folyadék a centrifugális erő hatása folytán egy, a kereket körülövező gyűrű alakjában helyezkedik el, mely a gőz, ill. gáz által forgattatva a kereket magával meneszti és így szintén hatásosan hozzájárul a kerék forgatásához. A motornak ezen működése közben a (14, 15) karimák. (2. ábra) megakadályozzák a folyadéknak a (16) kibocsátó toldatokba (2. ábra) való jutását. Ahelyett, hogy a gőzt kívülről vezetnők be, lehet azt magában a motorban is fejleszteni, mely esetben a mótor szekrénye alatt egy külön vízteret képezünk ki, ezt vízzel töltjük és egy megfelélő tüzeléssel hevítjük. Lehat továbbá a mótorszekrényt olajjal tölteni, ezt hevíteni és a gőzösítendő vizet kívülről vékony sugárban a forró olajba fecskendezni, amikor is a víz a forró olaj által gőzösíttetik. Lehet végül a hajtáshoz szükséges gőzt valamely alacsony forrpontú folyadékból, pl. kénessavból fejleszteni, a fáradt kénessavgőzt egy hútő készüléken átvezetve condensalni és ezután újbóli fölhasználás céljából a gőzöaítés helyére visszavezetni. A 8. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az imént leírttól csak a cellák kiképzése tekintetében tér el, melyek ezen esetben a meghajlított (7) lapátokból és az ezekhez csatlakozó (18) térítő szárnyakból állanak. A 9. ábra végül oly foganatosítási alakot láttat, melynél a cellák az egyszerű (7) lapátokból állanak. Hogy a mótor ily cellák alkalmazásánál is kifogástalanul működjék, a mótorszekrény oválisán van alakítva és a gőz ill. gáz kibocsátása céljából a hom-