50891. lajstromszámú szabadalom • Gőz vagy más erővel hajtott eke
- 4 sére szolgáló csapszögeket az emeltyűn ezen célból elrendezett lyuksornak különböző lyukain illesztjük át. A (33) emeltyűnek hossza megszabja a (2) keret megemelésének magasságát. Az ekék működése idejére a (33) emeltyűt a talajtól eltávolítva tartjuk, mely célra a csuklós (41) támasztó kilincs (2. ábra) szolgál. Ha az ekéket meg akarjuk emelni, akkor a (33) emeltyűt a nyíl (1. ábra) irányában átforgatjuk, amikor is a (37) sarú a talajjal ] érintkezésbe jut; az eke előrehaladásakor már most a (33) emeltyű a (39) csap körül elforog és, miközben rövid körívet fut be, megemeli az ekekeretet, amikor is azt a legmagasabb pontban, a 7. és 8. ábrákban föltüntetett szerkezet visszatartja. A keret mellső végét a barázda végének rézsútos fölületére (1. ábra) fölfutó mellső (3) kerék emeli meg, amikor is a mellső ekevasak a fölszinre kerülnek; a melső eke már most mindaddig nem hatolhat ismét a talajba, míg a (3) kerék egy másik barázdába nem mélyed, ül. míg azt a csavar és csavaranya segélyével függélyes irányban el nem állítottuk. A már említett közbenső (5) kerék a (42) forgattyúcsap (7. ábra) körül forog, melyet a (2) keretre fölerősített (44) csap körül el- ; forgatható és fogas segmenssel biró (43) forgattyúkar hord. Mikor a (2) keretet a (33) emeltyű (11. ábra) segélyével megemeltük, akkor a közbenső (5) kerék (7. ábra) a talajon marad és a (43) forgattyúkar és a segmens a (44) csap körül elforog, amikor is a (43) segmensnek fogkoszorúja a (46) kézi emeltyűn kiképezett (45) kilincsen tovacsappan; mikor azonban a (2) keret lesülyedni igyekszik, a (43) segmenst az ennek fogkoszorujával kapcsolódó (45) kilincs fogva tartja. A közbenső (5) kerék az egyetlen elem, melyet az ekék megemelésekor vagy sülyesztésekor, rendes munka közben, kezelnünk kell; ez a kerék egyúttal a szántás mélységét is szabályozza. Mikor a mellső (3) kerék (1. ábra) a barázda yégéhez ér, akkor az fölfut a talaj színére és magával viszi a mellső ekéket. A hátsó (4) kerék a szántás alkalmával főleg oldalhatású kerékként szerepel, szállítás közben azonban — csak úgy, mint a (3) kerék — tartó kerékül szolgál. A közbenső (5) kerék előnyösen valamivel közelebb fekszik az ekének hátsó végéhez, mint annak mellső végéhez és az ekekeretnek hátsó végét hordja, valamint a szántás mélységét szabályozza. Ezen célból ezen keréknek elállíthatásáról kell gondoskodni, amit a találmány szerint a következő szer] kezet segélyével érünk el: Az említett (43) kart és segmenst (7. ábra) hordó (44) csap körül a (48) karral ellátott (47) csavarkeréksegmens van elforgathatóan elrendezve, mely a kereten elrendezett (52) csapágyakban elforgatható és az (51) fogantyúval ellátott (50) orsón kiképezett (49) végtelen csavarral kapcsolódik. A (47) csavarkeréksegmens közvetlenül a (43) segmens oldalán (8. ábra) van elrendezve és, minthogy ugyanazon a (44) csapon van ágyazva, a (43) segmenssel központos. A (42) forgattyúcsapnak ellenkező vége a (43) forgattyún túlnyúl és a (47) csavarkeréksegmensnek (48) karjával szemben fekszik. Szántás közben a közbenső (5) keréken nyugvó (2) keretnek súlyát a (41) forgattyúcsapra támaszkodó (48) kar (7. ábra) veszi föl; a szántás mélységét a (48) karnak a (49) végtelen csavar és a (47) segmens segélyével történő fölfelé vagy lefelé irányuló elforgatása segélyével állítjuk el. Mikor a (2) keretet megemeljük, akkor azzal együtt a (48) kar is megemelkedik és elhagyja a (42) forgattyúcsapot; mikor azonban az ekét ismét munkaállásába Bülyesztjük, akkor a (48) kar ismét fölfekszik a (42) csapra és pedig pontoean ugyanabban a mélységben, mint előbb. Ha a mélységet módosítani akarjuk, akkor az (50) orsót elforgatjuk, miáltal a (48) karnak helyzete módosul. Ha az ekét úton szállítjuk, akkor a (2) kereret a (45) kilincs és a (43) segmens közvetítésével a közbenső (5) kerék hordja. Az ekének a munkaállásba való hozása céljából nem kell egyebet tennünk, mint a (45) kilincsnek (46) emeltyűjét működtetnünk, hogy ezáltal az (5) kereket szabaddá tegyük, amikor is az
