50889. lajstromszámú szabadalom • Összetett hangszer

Megjelent 1911. évi január hó 435-én. MAGY. SZABADALMI Klli HIV ATA I. SZABADALMI LEIRAS 50889. szám. I X/d. OSZTÁLY. Összetett hangszer. KUNDER MENYHÉRT FÓTANÍTÓ SOMOGYBOLDOGASSZONYFÁN. A bejelentés napja 1909 december hó 16-ika. A találmány tárgya egy összetett hangszer, melynél egy hegedű és egy zongora vagy harmónium oly módon vannak egyesítve, hogy egy kézzel a zongorán, másik kézzel pedig a hegedűn játszhatunk, míg a hegedű húrjának játék közben való lefogását egy a zongorabillentyüvel Összefüggő emelfcyi'iszerkezet eszközli. Ily módon a zongora billentyűjének leütésekor ugyanazon hangnak megfelelő húrt a hegedűn az emeltyűszerkezet lefogja, a játszónak csak azt kell tudnia, hogy az illető hang a hegedű mely húrján fekszik, illetőleg csak a húrokat lefogó ujjakat kell figyelnie, s azon a húron a vonót végig húznia. A hegedűn a hangfogást egy láb vagy térdmozgással működtethető emeltyűszerkezet eszközli, míg a húrok rezegtetését a zongora pedáljával, Vagy a harmónium fujtatójával együtt működő emeltyűszerkezet segítségével érjük el. A mellékelt rajzban a találmány tárgyának egy vázlatos kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. és 2. ábrán a billentyűkkel együtt működő húrlefogó emeltyűszerkezet fölül-és oldalnézete, a 3. és 4. ábrán a hangfogó szerkezet elől-és oldalnézetben, az 5. és 6. ábrán a húrokat rezegtetőkészülék elől- és oldalnézetben, végül a 7, ábrán a teljesen fölszerelt összetett hangszer távlati képben van ábrázolva. A zongora vagy harmónium (1) szekrényének falához támasztott és tetszőleges módon megerősített hegedű húrjait a (2) csap körül elforgó (3) billentyű leütésekor a (4, 4a) és (4b) emeltyűszerkezet segítségével a nyílirányában működő és a húrok felé kinyúló (5) vonórudak végein lévő (6) ujjak szorítják le. Ha tehát a (3) billentyű leütésével a vázlatosan jelzett (7) kalapács a (8) zongora vagy harmónium húrját megszólaltatja, ugyanezen billentyűnek megfelelő (6) ujj a hegedűnél ugyanazt a húrt fogja le úgy, hogy a zeneértő a balkezével a billentyűn játszik, míg a jobb kezében tartott hegedű vonóval a megfelelő és (6) ujj által már lefogott húrt szólaltatja meg. A zongorához értőnek tehát csak azt kell megjegyeznie, hogy melyik hang melyik hegedűhúron fekszik. De a teljesen laikus is könnyen beletauul az együttes játékba, amennyiben a billentyű leütésekor csak azt kell figyelnie, hogy a (6) ujjak közül, melyik mozdult el, s azon a húron a vonóval végig menve a billentyűnek megfelelő hangot kapja meg.