50856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hosszú vízmentes vagy ferdén álló elektromos fényívek előállítására és fönntartására gázreakciókhoz
Megjelent 1911. évi január hó 21-én. MAGY. ^ KI1Í. SZABADALMI KW HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50856. szám. vil/i OSZTÁLY. Eljárás hosszú vízszintes vagy ferdén álló elektromos fényívek előállítására és fönntartására gázreakciókhoz. CHEMISCHE FABRIK GRIESHEIM-ELEKTRON CÉG M/M FRANKFURTBAN. A bejelentés napja 1910 február hó 1-je. A gázreakciókhoz használt elektromos fényívek egyik legismertebb alakjai közé tartozik a csőben égő elektromos fényív, melynél a fényív-zónát egy koaksziális hidegebb nem vezető gázréteg veszi körül, amelyet maga részéről a cső fala határol és ezáltal azt radiális expanzióban megakadályozza. Ezáltal szükségszerűen a gázok egész tömegének áramlási iránya a fényív irányával párhuzamossá válik, tekintet nélkül arra, hogy a fényívet függélyesen, vízszintesen vagy görbületekben vezetjük-e. Kísérleteink már most arra az új eredményre vezettek, hogy olyan határolás nélkül is, amilyent a cső alkot, hosszú, állandó fényíveket állíthatunk elő egymástól távol álló elektródák között és pedig anélkül, hogy a gáztömeget a fényívhez párhuzamosan vezetnők. Ezt azáltal érjük el, hogy rések egy sorozatából, amelyek redőnyszerüen egy vízszintesen fekvő egyenes vagy görbített gázkamra alsó határát alkotják, a gázt hegyes szög alatt nyomással hagyjuk a fényív felé kilépni, miáltal a fényív eredeti fölemelkedő irányából megközelítőleg a vízszintes irányba eltéríttetik és ebben az irányban előre hajtatik. Minél hosszabb a gázkamra részeinek sorozata, annál hosszabbra húzható ki a fényív az elektródák eltolása útján a kilépő gázáram mennyiségének és irányának állandósága következtében. A gázok ezen áramlása folytán mindig új gázmennyiségek alkotják az Összefüggő, megközelíthetően vízszintes fényívet, mert az utánáramló gázok túlnyomása következtében az a gáz, amely a fényívet épen elhagyta, nem léphet be újból a fényívbe. Egyidejűleg a fényíven keresztül nem menő gázmennyiségek hirtelen lehűlést idéznek elő. A gáztömegek oldalsó vezetésének és örvénylések megakadályozása céljából a gázkamrát falazaton rendezhetjük el, míg alul és elől a fúvás irányában a készülék annyira nyitva marad, amenynyire ez visszalökések és örvények elkerülése céljából szükséges. Az ismertetett eljárás foganatosítására a rajzban föltüntetett készülék bizonyult előnyösnek. Az 1., 2. és 3. ábrák a fúvókészülék alsó nézetét, hosszmetszetét és keresztmetszetét tünteti föl, míg a 4. és 5. ábrák az általános elrendezést mutatják hossz- és keresztmetszetben.