50800. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai zenélőmű

Megjelent 1911. évi január lió 471-én. MAGY. g«|g> KIR. SZABADALMI Ilii HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50800. szám. lX/d. OSZTÁLY. Mechanikai zenélőmű. KORÁN VLADIMÍR SERFŐZŐMESTER TABORBAN. A bejelentés napja 1910 április hó 9-ike. Oly zenélőművek ismeretesek, melyeknél az ismert hangjegykorongok ütőkalapácsokat működtetnek, melyek húrokat szólaltatnak meg. Jelen találmány tárgya oly berendezés, mely ily zenélőműveknél a kalapácsok könnyű kicserélését teszi lehetővé «s amely a kalapácsokat nyugalmi helyzetükbe^ tartani törekvő rugókat sérüléstől védi. A mellékelt rajzon az 1. ábra a hangjegykoronggal ellátott zenélőmű fölülnézete, a 2. ábra hosszmetszete, a 3. ábra egyik kalapács emelőjét nagyobb léptékben mutatja, a 4. ábra szöges hengerrel működő zenélőmű nézete, részben metszettel. A következőket ismeretesek gyanánt tételezzük föl: az (a) hangjegykorongot vagy az (al) szöges hengert, mely a (c) hajtómű segélyével a (b) tengelyen forgatható. Az (a) hangjegykorongot a fölcsappantható (e) nyomórúd segélyével fémfésüre lehet leszorítani. Az (f) szekrényben (g) hurok vannak kifeszítve, melyek a (h) tövisekre tolt (i) kulcs segélyével hangolhatok. A hurokra kívülről a (j) pontnál forgatható (k) hangtompítót lehet fektetni. Az (m) kalapácsok (n) sodronyokra vannak erősítve, melyek az (s) tengelyre tolt és az (u) peckek által egymástól kellő távolságban tartott (o) korongokkal varinak összekötve. Az (o) korongokon (r) bütykök vannak kiképezve, melyek az (a) hangjegykorong (z) nyelveivel vagy az (al) szöges henger (zl) szögeivel működnek együtt. A találmány szerint az (m) kalapácsok és az (a) hangjegykorong vagy az (al) szöges henger között levő tér teljesen szabad, a (v) rúgók pedig, melyek a kalapácsokat nyugalmi helyzetükben tartani törekszenek, az (n) sodronynak lefelé hajlított (nl) végére támaszkodnak úgy, hogy a (v) rúgók teljesen födve vannak. Az egyes kalapácsok könnyen kicserélhetők. E célból csak az (s) tengelyt kell a kicserélendő (m) kalapácshoz tartozó (o) korongig visszatolni, mire az (o) korongot az (m) kalapácscsal együtt ki lehet emelni. Az új kalapácsot oly módon helyezzük be, hogy oldalról betolt pecek segélyével a (v) rugókat kissé visszanyomjuk, hogy így az (n) sodrony lefelé hajlított (nl) szárát bevezethessük, mire a pecek kihúzása után a megfelelő (v) rúgó a sodrony (nl) szárára fekszik föl. Természetes, hogy ezáltal az egész művelet jelentékenyen megkönnyebbedik, a (v) rugóknak és esetleg az azokra ráeső