50780. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyenletes fénysugárzás létesítésére
Megjelent 1911. évi Január hó 1 2-én. MAGY KIR. SZABADALMI BOT HIVATAL SZABADALMILEIRAS 50780. S55ám. vil/d. OSZTÁLY. Berendezés egyenletes fénysugárzás létesítésére. IFJ. DR WISKOTT MIKSA GYÁRTULAJDONOS BOROSZLÓN. A bejelentés napja 1909 január hó 29-ike. Találmányom célja nagyobb kiterjedésű, egyenletesen világító fölület létesítése, mely úgy helyiségek megvilágítására, mint átlátszó vegy áttetsző írás- és képábrázolások átvilágítására mindenhol alkalmazható, hol egyenletes fényhatás szükséges. Ilyen egyenletesen világító kisebb fölületet pld. azáltal is létesíthetünk, hogy valamely parabolikus, hiperbolikus, gömb- vagy más alakú üreges tükörben elhelyezett fényforrás sugarait áttetsző fölületre vetítjük. Ha a találmány szerint nagyobb kiterjedésű, homogén világító fölületet akarunk előállítani, tetszőleges szerkezetű üreges tükröket alkalmazunk oly módon egymás mellett vagy mögött, hogy az egymás mellett fekvő tükrök által indított sugárnyalábok akként sorakoznak egymás mellé, hogy az egész világítófölületen sem sötét, sem világos helyek föl nem ismerhetők. Gondoskodnunk kell tehát arról, hogy ugyanazt a helyet sem több fényforrás ne világíthassa meg egyidejűleg, sem hogy egyes helyek megvilágítása hiányos legyen. Hogy ezt a célt elérhessük, az alkalmazott tükröket különlegesen kell alakítani, mint azt a csatolt rajzon néhány példával ábrázoltuk. A csatolt rajz 1. és 2. ábrája oly parabolikus (sl) tükröket tüntet föl elölnézetben és metszetben, melyek gyújtópontjai egy síkba esnek és melyek palást fölületeiből egyes részek akként vannak kivágva, hogy a gyújtópontokban fölállított (L, L) fényforrások a (CC) keretben vagy más hasonló részben elhelyezett (B) ernyőre oly sugárnyalábokat vessenek, melyek a fölületet teljesen egyenletes világításnak indítják, tekintet nélkül arra, hogy az ernyő a fényforrásokhoz közelebb, vagy ezektől távolabb van-e alkalmazva. Ha az ernyő áttetsző, a mögötte elrendezett kép megvilágítására szolgálhat. A kép természetesen közvetlenül az áttetsző ernyőn is alkalmazható. Minthogy a gyújtópontban fölállított fényforrással fölszerelt tükrök által vetített fénysugárnyaláb a tükrök tengelyeivel párhuzamos, a (B) ernyőn létesülő világító fölület alakja az 1. ábrán látható tükörcsoport körvonalai által van meghatározva. A 3. és 4. ábrán látható gömbtükrök kifelé divergáló sugárnyalábokat létesítenek. Ha ily tükröknél ugyanazt a hatást akarjuk elérni, mint előbb, vagyis ha meg akarjuk gátolni, hogy bizonyos helyeket két szomszédos tükör egyidejűleg világítson meg, a tükröknek a 8. ábrán látható alakot kell adnunk. Az üreges tükrökből az oldalazó-
