50759. lajstromszámú szabadalom • Kondenzvízlevezető berendezés

Megielent 1911. évi január hó 11-én. MAGY KIR. SZABADALMI ]B|g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50759. szám. V/e/l. OSZTÁLY. Kondenzvízlevezető berendezés. CONTINENTAL-APPARATE-BAU-GESELLSCHAFT DIEL & C° CÉG CÖLNBEN. A bejelentés napja 1910 március hó 18-ika. Jelen találmány tárgya U-alakúan hajlított kiterjedő testtel és emelőáttétellel el- | látott kondenzvízlevezető berendezés. A talál- | mány lényege abban áll, hogy a kibocsátó szelepet működtető emelő nyomáspontján túl meg van hosszabbítva és a meghoszszabbítása egy második szelepet működtet, mely üzemszünetek közben teljesen kinyílik és az összegyülemlett tisztátlanságokat kibocsátja. A találmány tehát a berendezés különös kiképezésében nyilvánul, mely ily külön kibocsátó szelepnek U-alakúan hajlított kiterjedő testtel és emelőáttétellel ellátott kondenzvízlevezetőnél való alkalmazását teszi lehetővé. A mellékelt rajz szerint az (a) emelő (i) nyomáspontján túl meg van hosszabbítva és a (b) rúd segélyével a (c) emelővel van összekötve. Ha a kondenzvízlevezető berendezés nincs üzemben, a kiterjedő test összehúzódott állapotban van és ennek következtében a (d) rúd segélyével az (a) emelőt oly helyzetben tartja, melyben az az (e) szeleptányért fészkéről leemeli úgy, hogy a kibocsátó nyílás nyitva van. Az (a) emelőkarral együtt annak meghosszabbítása is elmozog és a kis (b) rudat lehúzza. Ennek folytán a (c) emelő elfordul és az (f) szelepet I fészkéről fölemeli, mi által a vizet és iszapot | kibocsátó, másik nyílás is kinyílik és a (g) iszapkamrában üzemközben összegyülemlett iszap a (h) nyíláson eltávozhat. Az iszapot a (g) iszapkamrába terelő (j) szűrő kerületének csak középrészén van lyukakkal ellátva úgy, hogy a szűrőn az (e) szeleptányért esetleg megsértő anyagok át nem hatolhatnak. A fűtés teljes megszüntetéseig ezen anyagok és az iszap az iszapkamrában maradnak vissza. A mint a fűtés megkezdődött, a kiterjedő test fölmelegszik, a (d) rudat elmozgatja, az emelőkart elfordítja és ezáltal az (e) szeleptányért fészkére szorítja. Ezzel egyidejűleg az (a) emelőkar meghosszabbítása a (b) rudat föltolja és a (c) emelőt úgy fordítja el, hogy az az (f) szelepet szabadon bocsátja, mire a (g) iszapkamrában lévő nyomás ezen szeleptányért fészkére szorítja. Az emelőáttétel következtében a (c) emelő szabad vége és az (f) szelep orsója között lévő távolság üzem közben oly nagy, hogy azok csak rövid idővel a berendezés teljes kihűlése előtt érintkezhetnek egymással, hogy ezáltal a szelepet fölemelhessék.