50732. lajstromszámú szabadalom • Újítás mentőponyvákon és azok tartószerkezetein
Megjelent 1911. évi január hó 9-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 50782. szám. XVIII/b. OSZTÁLY. Újítás mentőpouyvákon és azok tartószerkezetén. VITÁL ANDRÁS MŰLAKATOS ES IDRÁNYI ENDRE MAGÁNZÓ BUDA-PESTEN. A bejelentés napja 1908 december hó 18-ika. Mint a mellékelt rajzból látható, a tartószerkezet lényegében egy előnyös fából készült «U» alakú (1) középtartóból és az ehhez szögvasakból alkotott (2) szárnyak segélyével csuklósan kapcsolt két ugyancsak fából készült és «U» alakú (3—3) tartóból áll. Az (1) valamint a (3—3) tartókban megfelelő helyeken (4) fémkarikák vannak megerősítve, melyeken valamint a szögvasakból alkotott (2) szárnyak fölső és alsó végein alkalmazott furatokon keresztül egy kellő hosszúságú fölső végén fejjel, alsó végén pedig sasszög fölvételére szolgáló furattal ellátott, hengeres (5) csap tolható úgy, hogy az (1) középtavtón elrendezett <5) csapok körül a két szélső (3—3) tartó a rajzban föltüntetett (x—x) vagy (y—y) nyíl irányában önmagukkal párhuzamosan mozgatva az (1) középtartó mellé hozhatók és ezen helyzetükben az egyik (3) tartón elrendezett (6) karika, a másik (3) tartón pedig elrendezett (7) kampó segélyével rögzíthetők. Hogy az (1) középtartó, valamint az oldalsó (3—3) tartók az elképzelhető legnagyobb igénybevételnek is biztosan ellent- 1 álljanak, mindkét végükön ismert módon beeresztett (9) feszítőducokkal vannak ellátva, azonfölül, hogy a szerkezet egyenlőtlen fölületű helyeken gyorsan ós biztosan fölállítható legyen, az említett (1) és (3—3) tartók (12) lábakon kívül (10) pótlábakkal bírnak, melyek (11) szalagvasakból kiképezett vezetékben mozgathatók és forgattyúkarral ellátott (12') csavar segélyével bármely helyzetben rögzíthetők. Világos, hogy minden (1) és (3—3) tartó két-két ilyen pótlábbal bír, a rajzban azonban egyszerűség céljából csupán a baloldali (3) tartón van egy ily pótláb a hozzátartozó vezetéssel és rögzítőszerkezettel föltüntetve. A mentőponyva egyik szabad szélén azonfölül egy kellő szélességű, de már jóval gyöngébb minőségű második ponyvát erősítünk meg, mellyel a tulajdonképeni mentőponyvát lefödjük. Ezen második ponyvának az a rendeltetése, hogy a mentőponyvára ugró egyének erről könnyen és gyorsan eltávolíthatók legyenek. A második ponyva szemben fekvő szabad szélének két végén megerősített kötél segélyével ugyanis, amennyiben azt fölhajtva visszafelé huzzuk,