50727. lajstromszámú szabadalom • Füstfogóval ellátott ívlámpa

— 3 — E célból lehetőleg kevéssé hajlított alakban alkalmazandók. A 8. és 9. ábrákban feltüntetett elrendezéseknél a fénypontot a célszerű helyzetbe oly módon hozhatjuk, ha vagy egymáshoz hajló elektródákat alkalmazunk, vagy pedig egymás fölött álló elektródáknál arra szolgáló különleges elrendezést létesítünk. Ez abból állhat, hogy vagy a 10. ábrában feltüntetett módon a bura alján egy szorosan záró (n) nyíláson át vezetjük be az alsó elektródát, vagy pedig a 8., 9., 11. és 12. ábrákon látható elrendezések szerint egy (o) rövid alsó elektródát alkalmazunk, mely fémből vagy más nehezen elégő anyagból készül. Ez a nehezen elégő elektróda vagy a füstkamrában függeszthető föl, mint ahogy ez a 8. ábrában van példaképpen bemutatva, vagy pedig a bura fenekén erősíthető meg a 11. ábrán föltüntetett példa szerint, melynél a befogásra egy (P) rugóskapocs és a rögzítésre egy (q) csavar szolgál. A 8—12. ábrákon látható zárt burás elrendezéseknél a fénypontot a burában olyan mélyen kell elhelyezni, hogy a bura alsó része be ne futódhassék. Emellett azonban rendesen a bura fölső részén képződik lerakodás úgy, hogy csak egy (E) zóna marad meg tisztán, amely fölött egy (F) befuttatott zóna található, amint azt a 10.— 12. ábra tünteti föl. Ez a fölső lerakodási zóna találmányunk szerint úgy küszöbölhető ki. ha a szűk burát a (P) zónában erősen kidomborítva bővítjük és ezzel a bura szűk részéből a bő füstkamrába fokozatos átmenetet létesítünk 'a 10. ábra példája szerint. A fokozatos átmenetet a buratér és a füstkamratér között a 12. ábrában bemutatott elrendezés tökéletesebben létesíti egy, a célnak megfelelő alakú bura alkalmazása által, melynél a bővülés már a fénypont zónájában kezdődik. Ez a bura alul nem zárt, hanem kehelyszerűen szűkül és nyílását egy (s) lemez zárja el. Ez az elrendezés fémelektróda alkalmazásánál különösen előnyös, mert a zárólemez fémből készítve hűti az elektródát. A 8., 9. és 11. ábrában a füstkamra | tetején (r) biztonsági szelepek vannak föltüntetve, melyeknek rendeltetése, hogy bármily csekély túlnyomásnál működésbe jőve, a túlnyomást kiegyenlítsék és az ívben esetleg előforduló explózió folyamatok a füstkamrában a gázkeringést ne befolyásolják. E cél érdekében a szelepeket lehetőleg közvetlenül a föláramló gáz fölött kell elhelyezni, de mindenesetre a füstkamra tetején és a (e) vezető fölület fölött. Ezenkívül nagyon könnyen kell nyílniok. Ez esetben hevesebb gázföláramlásnál kinyílnak a szelepek és a túlnyomást levezetik, mielőtt még a füstkamra többi részében a gázkeringést gyorsíthatnák vagy megzavarhatnák. Összefoglalva az ismertetett elrendezéseket, azok kombinációjával találmányunk egy ívlámpára vonatkozik, melynek jellemzői a gázkeringést szolgáló füstkamra, kapcsolatosan egy, az ívet körülvevő burával részbeni, vagy teljes légelzárás és a robbanásszerű túlnyomások levezetésére szolgáló szerkezetek, ezenkívül egymás fölött elhelyezett elektródáknál egy nehezen elégő alsó elektróda. Ennél a lámpánál még teljesen zárt búra mellett is alkalmazhatók világító pótlékot tartalmazó szenek, ami eddig a föllépő befutódás miatt nem volt lehetséges. A légelzárás az eléghető elektródák élettartamát csaknem annyira meghosszabbítja, mint amilyen a tiszta szénnel sokáig égő Iára páké úgy, hogy egy sokáig égő lángívlámpa létesül. Ehhez az eredményhez a fémelektróda alkalmazása lényegesen hozzájárul. Világítópótlékot tartalmazó szénnel való együttes alkalmazásuk magában véve már ismeretes, így például az 1904. évi 6011. és 6042. számú angol szabadalmi leirások révén. Azonban ezeknél és a többi idetartozó lámpáknál világító pótlékot tartalmazó szenek használása mellett tapasztalat szerint a burák gyakorlatilag el nem fogadható mértékben befutódnak, mivel az elkerülhetetlen füstgáznak egyiknél sincs elvezetése. Ennek következtében naponkénti tisztításra szerulj nak, tehát nem sokáig égő lámpák. Az új lámpa hatásában nagy része van annak, hogy a nehezen elektróda a másik