50719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémrudak vagy egyéb fémtárgyak előállítására

jcetes öntését célszerűen úgy létesítjük, hogy a megömlesztendő fémeket a tisztító keverék vékony rétegével befödjük. A vékony tisztító keverékrétegnek a fémekre kifejtett nyomása meggátolja, hogy az alacsonyabb hőmérsékletnél megolvadó fém elpárologjon, oxidálódjék vagy elégjen. Ily módon előzetesen megállapított arányú ötvözetek sokkal könnyebben és pontosabban állíthatók elő, mint az eddig ismertessé vált módszerekkel. Megjegyzendő még, hogy a vörösréz vagy hasonló fémek bár ugyanazon hőmérsékleten kezelhetők is, mint az acél, ezen fémeknek legcélszerűbb kezelési hőfoka azonban rendszerint az acél legcélszerűbb kezelési hőfoka alatt fekszik. Az acél hengerlésénél az első hengerlési folyamatokat oly hőmérsékletnél kell végezni, mely a vörösréz megömlési hőfokával egyenlő vagy fölötte fekszik. A több fémből álló rudak nyújtását eddig oly hőmérsékleteknél kellett végezni, mely a vörösréznek vagy más hasonló fémnek olvadási vagy legalkalmasabb kezelési hőfoka által volt megszabva, ami a hengerművekben nagy erőveszteséggel járt, mert sokkal több járatot kellett alkalmazni, mintha az acélnak megfelelő hőmérsékletnél dolgozhattak volna. Az egyes járatokban nem lehetett oly mértékű kihengerlést elérni, mintha az anyagot magasabb hőmérsékletnél lehetett volna kezelni. A jelen találmány tárgyát képező eljárással oly rudakat nyerünk, melyekben a vas sokkal magasabb hőmérséklettel bír, mint a vörösréz vagy más alacsonyabb hőmérsékletnél olvadó fém. A rúd további megmunkálásánál, legalább kezdetben, a két fém között lévő hőmérsékletkülönbséget fenntarthatjuk, miközben a vas hőmérséklete Tiőrülbelül a másik fém olvadási hőfokának felel meg. A találmány tárgyát képező eljárás, mint már emiitettük, bármely fém kezelésére alkalmas. Az eljárás különösen célszerűnek bizonyult a nikkel, kobalt, nikkelacél kobaltacél, mangánacél, wolframacél, titánacél vanádiumacél és hasonló acélnemek kezelésére. Oly fémek megmunkálásánál, melyek, | mint pl. a szerszámacélok, könnyen oxidálódó alkatrészeket, továbbá szenet és más. hozzátéteket meghatározott mennyiségben tartalmaznak, az új eljárás azzal az előnynyel jár, hogy az acél az öntőtartályból való kiöntés után már nem változhat meg^ mert az acélhoz kevert, a vastól eltérő fém védőréteg gyanánt szolgál és a vasat a légköri oxidációtól, valamint más légköri gázok által való megtámadtatástól megóvja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémrudaknak vagy egyéb fémtárgyaknak egy vagy több fémből való előállítására, azáltal jellemezve, hogy az öntőformába ömlesztő keveréket vagy tisztító keveréket helyezünk és ezután a megömlesztett fémet az ömlesztő vagy tisztító keverékre öntjük úgy, hogy a fém a keveréken áthatol és azt helyéből kitolja, mire a keverék a fém mentén fölemelkedik és annak külsejét tisztítja. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata rudaknak vagy egyéb tárgyaknak különböző fémekből való előállítására, azáltal jellemezve, hogy a nehezebben olvadó fémből készült tárgyat a formába helyezzük és a tárgy köré tisztító vagy ömlesztő keveréket öntünk, mire a könynyebben olvadó fémet megolvadt állapotban a formába öntjük úgy, hogy az a keveréken áthatol és azt helyéből eltolja. 3. A 2. igényben védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a könnyebben olvadó fémet a formában elhelyezett tisztító keverék vagy ömlesztő keverék rétegén először átöntjük és ezután a nehezebben olvadó fémet a tisztító keveréken át a könnyebben olvadó fém által képezett fürdőbe aülyesztjük, mely eljárásnál a nehezebben olvadó fém fölülete a könnyebben olvadó fémmel való bevonás előtt megtisztíttatik. 4. A 2. és 3. igényben védett eljárás foganatositási alakja, azáltal jellemezve, hogy a másik fémmel bevonandó fémet a bevonó fémből álló fürdőbe merítjük vagy