50718. lajstromszámú szabadalom • Szerszámmegerősítés

Megjelent 1911. évi január hó 9-én. MAGY. gén* KIR. SZABADALMI ffpjjf

' HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50718. szám. XVI/a. OSZTÁLY. Szerszámmegerősítés. LAURICH JÓZSEF KÉZMŰVES GRAZBAN. A bejelentés napja 1910 febra&r hó 12-ike. Szerszámoknak különösen áraknak és más efféléknek a következőkben leírt megerősítési módja egyszerűség, biztosság és könnyű kicserélhetőség által tűnik ki. Az eddig ismert szerszámmegerősítéseknél ezen előnyök csak részben vagy csak tökéletlenül találhatók fel. A szokásos szorítópofák használata — mely szorítópofák a megerősítés oldásakor könnyen elveszhetnek, — aránylag hosszú ideig tartó és körülményes kezelést igényel, minthogy a rögzítés csak valamely segédszerv működtetése által eszközöltetik, e mellett a szerszámnak a fogantjában fogva tartott nyele vastagabb munkadarabok megmunkálása alkalmával a szerszám visszahúzásánál a pofákból könnyen kihúzhatik. Más ismert rendszereknél viszont, a csekély súrlódási fölületek folytán a szerszám és a fogantyú közötti kapcsolat magától oldódik, a szerszámnyél kicsavarodik vagy rövid idő múlva már ferde helyzetet vesz föl úgy, hogy újból kell beállítani. További hátrány, hogy a különböző szerszámok nyelei nem illenek ugyanazon fogantyúba, miértis mindkét részt (szerszámot és fogantyút) meghatározott egymáshoz illő alakban kell előállítani, ami a gyakorlati üzemben kétségtelen hátrányokkal jár. A találmánybeli megerősítésnél mindeme hátrányok sikeresen elkerültetnek. Az 1. és 2. ábra kb. természetes nagyságban két kiviteli alak metszetét, illetve nézetét mutatja, amelyek például áraknak a fogantyújokban való rögzítésére alkalmasak. Az 1. ábrabeli kiviteli alak szerint a fogantyú kétrészű és egy üreges (a) fogantyúrészből áll, amely egy belső csavarmenettel ellátott vékonyabb (b) hüvelyben folytatódik. E hüvelybe a kúpos furattal ellátott (c) pofát csavaroljuk, miután előzetesen a (c) rész kúpos furatába a (d) szerszámot dugtuk. A biztos rögzítés föltétele, hogy a szerszám, illetve annak nyélrésze a pofafuratnak megfelelő kúpos kiképzésű legyen. Az üreges fogantyúba egy tömör (e) fém vagy fatestet helyezünk és ott rögzítjük. Ha a két fogantyúrész kúpossága egyenlő (mint a rajzon föl van tüntetve), úgy a súrlódás az (a) testbe szorított (e) testet eléggé rögzíti. A fogantyút azonban egy darabban is kiképezhetjük. Ha a pofa a benne lévő szerszámmal együtt annyira be van csavarolva, hogy a szerszámnak belső vége a hüvely fen éknek nyomódik, úgy további forgatásnál a szerszám a pofában igen szo-