50675. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítő berendezés tűzszekrényes csöves kazánokhoz, melynél a túlhevítőcsövek a tűzszekrény külső hátsó falától a hosszanti kazán fűtőcsövein át egészen a füstszekrényig mennek és a tűzszekrényekben tűzálló fal által vannak védve

Megjelent 1911. évi január hó 5-én. MAGY. KIR. szabadalmi wbb hivatal SZABADALMILEIRAS 50675. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Túlhevítő berendezés tűzszekrényes csöves kazánokhoz, melynél a túlhevítő csövek a tüzszekróny külső hátsó falától a hosszanti kazán fűtőcsövein át egészen a füstszekrényig mennek és á tűzszekrényben tűzálló fal által vannak védve. dr

ing. sghmidt vilmos magánmérnök wilhelmshöheben. A bejelentés napja 1908 szeptember hó 30-ika. Elsőbbsége 1907 október hó 19-ike. Találmányom tárgya túlhevítő berende- | zés, tűzszekrényes csöves kazánokhoz, mely- | nél a túlhevítő csövek a kazán tűzszekré- l nyének külső hátsó falától a tűzszekrényen | és a hosszanti kazán fűtőcsövein át egé- 1 szen a füstkamráig mennek. Hasonló túlhevítőknél a túlhevítő csövek védelmére tűzálló falakat vagy elzáró berendezéseket alkalmaztak, de ezeknél a túlhevítőknél a tömítési helyek a legmelegebb övezetben feküdtek és ezenkívül a füstgázok kihasználása sem volt tökéletes. Találmányom tárgya ettől az ismert elrendezéstől annyiban tér el, hogy a tűzszekrényben a csövek védelmére alkalmazott ismert tűzálló fal csak hátsó végén van áttörve úgy, hogy a fűtő gázok a süvegek által párosával kapcsolt túlhevítő csövek mentén előre kénytelenek áramolni. Hogy a túlhevítőnek a tűzszekrénybe eső fölülete lehetőleg hatékony legyen, a tűzálló közbeeső fedémet a tűzszekrényben akként rendezzük el, hogy a túlhevítőnek a tűzszekrényben fekvő részét nagyobb gázmennyiség fűtse, mint amekkora a füstcsövek számának és átmérőjének megfelel. Ebből a célból csakis az szükséges, hogy a | tűzálló fedémet oly mélyen és oly lejtősen rendezzük el, hogy a füstcsövek alatt fekvő egy vagy több forralócsősoron a fedémen | beáramló fűtőgázok is átfolyjanak. A tűz! szekrény szabályozó-berendezését ekkor oly módon kell kiképezni, hogy az illető forralócsövek torkolatát ugyancsak körülfogják. Ebből az alapelrendezésből számos foganatosítási alak következik, melyek közül a csatolt rajz 1—10. ábráján néhányat rajzban is ábrázoltunk. A legegyszerűbb elrendezés az 1. és 2. ábrán látható. A túlhevítőcső elemei itt több egymás mellett elrendezett (a) csőpárból állanak, melyek hátsó végeiken a tűzszekreny külső falán (b) süvegek útján vannak egymással kapcsolva, mellső végeiken pedig a füstkamarában két (c) és (d) gőzgyűjtőcsőben végződnek úgy, hogy a fölső végeiken a nedves gőzt elosztva lehet bevezetni, alsó végeiken pedig a túlhevített gőzt együttesen elvezetni. Mindegyik csőpárt lazán, két üreges, megfelelően tágas (e) támasztó szegecsen vezetjük át, melyek a tűzszekrény hátsó falának külső részét annak belső részével kötik össze. Eme szegecseken a tűz-