50672. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

— 2 — gosan nagy vagy kicsiny. E szabályozás a 3. és 4. ábrák értelmében történhet. Az (P) galvanométer két syncbron (a) és (b) betűvel bír, melyek útjába a (c, d, e, f) furatokba illeszthető (g, h, i, k, 1, m, n) kontaktusok rendezhetők el. A 4. ábra szerint (G) a főáramvezetők, melybe a (p) elektródák és az (o) dinamó van iktatva. Az (F) galvanométer az (r) és (q) vezetékek révén párhuzamosan van kap­csolva az elektródákhoz. A (g) kontaktus az (1) kontaktussal, (h, k)-val (i, j)-vel és (m, n)-el van összekötve. A (g) kontaktus a fővezeték egyik ágával, a (k) kontaktus pedig a (t) vezeték révén a fővezeték másik ágá­val van kapcsolva. Az (u) huzal az (i) kon­taktust az (E) mótor egyik sarkával, a (v) vezeték pedig az (m) kontaktust a mótor másik sarkával köti össze. Ilyen kapcsolás esetén a készülék követ­kezőképen működik: Ha a tűk normális helyzetben vannak és az elektródafeszült­ség nőni kezd, mert az elektródák közti rés növekedik, akkor a tűk a 3. ábrabeli helyzetből a 4. ábrabeli helyzetbe fordul­nak és az (i, h) és (1; m) kapcsolatot léte­sítik. Az (o) dinamó áramának egy része az (s, 1, b, v) úton az (E) motorhoz és az (u, i, á, n, t) úton a dynamo másik sárká­hoz áramlik s ezáltal az (E) motort ger­jesztve, az elektródákat közelítteti. A kö­zelítés folytán a feszültség csökken s ha egy bizonyos határ alá sülyed, a galvano­meter-tűk az ellentétes helyzetbe jutnak és a (g, j) és (k, n) kapcsolatokat létesítik, mikor is az áram az előbbivel ellentétes irányban fog az (E) motoron keresztül­áramolni úgy, hogy e mótor ellenkező irányban fog forogni és az elektródákat egymástól el fogja távolítani. A közelítés és távolítás váltakozván, az elektródák állandóan normális helyzetben tartatnak. Ha az olvadt érc, mely hozzákevert szén, vagy az elektródák szene által esetleg részben redukálódik, az elektródák között, kicsöpög s a pl. vizet tartalmazó (H) oltó­tartályba hull, ahol súlyosabb és könnyebb részei elválasztatnak. E célból a (23) csatló­rudakon lenghetően fölfüggesztett (I) rázó­lapot egyik (24) vége felé kissé lejtősen rendezzük el közvetlenül a víz fölszine alatt. A lemezt esetleg lyukgathatjuk is. A lemez lengetésére tetszésszerinti szer­kezet szolgálhat, pl. a (23) rudak egyikébe fogó (25) csatlórúd, melyet a (27) tengely (26) forgattyúja hajt. A lemez alacsonyabb (24) vége fölött elrendezett (28) fúvóka a (29) folyadékvezetékkel van kapcsolva. A lemez fölső (30) vége a kemencéből kive­zető (31) vályú fölött végződik. A (29) csö­vön át bevezetett folyadék a rázólemez fölött áramlik és a (31) csatornán hagyja el a kemencét úgy, hogy magával viszi a könnyebb részeket, míg a fémtartalmú sú­lyosabb részek a rázólemezről a (H) tar­tályba hullnak. Az ércet földolgozás előtt finomra aprítjuk és a (J) vályúból ejtjük az elektródák közé, ahol a hő és a szén által redukáltatik úgy, hogy az oltótar­tályba csurog, ahol a fölfuvódó könnyű salak a víz által eltávolíttátik, míg a fém­szemcsék a (H) tartályban gyűlnek össze. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemence, jellemezve egy szi­lárd és több beállítható elektróda által, melyek együttesen a földolgozandó nyersanyag befogadására, ill. alátámasz­tására szolgáló tartályt vagy hasonlót képeznek. 2. Az 1. alatt igényelt kemence fogana­tosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy egy nyugvó hosszelektróda két oldalán több pár beállítható és a szilárd elek­tróda felé lejtő elektróda úgy van el­rendezve, hogy együttesen vályút képez­nek az érc számára. 3. Az 1. alatt igényelt kemence fogana­tosítási alakja, jellemezve az elektródák alatt elrendezett osztályzószerkezet által, mely az elektródák között átcsurgó anyagot osztályozza. 4. A 3. alatt igényelt kemence foganatosí­tási alakja, jellemezve az elektródák alatt elrendezett folyadéktartály által, melynek fölületén folyadékbevezető ré­szek segélyével folyadékáramlás létesít­hető oly célból, hogy a könnyebb ter-

Next

/
Thumbnails
Contents