50672. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kemence

— 2 — gosan nagy vagy kicsiny. E szabályozás a 3. és 4. ábrák értelmében történhet. Az (P) galvanométer két syncbron (a) és (b) betűvel bír, melyek útjába a (c, d, e, f) furatokba illeszthető (g, h, i, k, 1, m, n) kontaktusok rendezhetők el. A 4. ábra szerint (G) a főáramvezetők, melybe a (p) elektródák és az (o) dinamó van iktatva. Az (F) galvanométer az (r) és (q) vezetékek révén párhuzamosan van kapcsolva az elektródákhoz. A (g) kontaktus az (1) kontaktussal, (h, k)-val (i, j)-vel és (m, n)-el van összekötve. A (g) kontaktus a fővezeték egyik ágával, a (k) kontaktus pedig a (t) vezeték révén a fővezeték másik ágával van kapcsolva. Az (u) huzal az (i) kontaktust az (E) mótor egyik sarkával, a (v) vezeték pedig az (m) kontaktust a mótor másik sarkával köti össze. Ilyen kapcsolás esetén a készülék következőképen működik: Ha a tűk normális helyzetben vannak és az elektródafeszültség nőni kezd, mert az elektródák közti rés növekedik, akkor a tűk a 3. ábrabeli helyzetből a 4. ábrabeli helyzetbe fordulnak és az (i, h) és (1; m) kapcsolatot létesítik. Az (o) dinamó áramának egy része az (s, 1, b, v) úton az (E) motorhoz és az (u, i, á, n, t) úton a dynamo másik sárkához áramlik s ezáltal az (E) motort gerjesztve, az elektródákat közelítteti. A közelítés folytán a feszültség csökken s ha egy bizonyos határ alá sülyed, a galvanometer-tűk az ellentétes helyzetbe jutnak és a (g, j) és (k, n) kapcsolatokat létesítik, mikor is az áram az előbbivel ellentétes irányban fog az (E) motoron keresztüláramolni úgy, hogy e mótor ellenkező irányban fog forogni és az elektródákat egymástól el fogja távolítani. A közelítés és távolítás váltakozván, az elektródák állandóan normális helyzetben tartatnak. Ha az olvadt érc, mely hozzákevert szén, vagy az elektródák szene által esetleg részben redukálódik, az elektródák között, kicsöpög s a pl. vizet tartalmazó (H) oltótartályba hull, ahol súlyosabb és könnyebb részei elválasztatnak. E célból a (23) csatlórudakon lenghetően fölfüggesztett (I) rázólapot egyik (24) vége felé kissé lejtősen rendezzük el közvetlenül a víz fölszine alatt. A lemezt esetleg lyukgathatjuk is. A lemez lengetésére tetszésszerinti szerkezet szolgálhat, pl. a (23) rudak egyikébe fogó (25) csatlórúd, melyet a (27) tengely (26) forgattyúja hajt. A lemez alacsonyabb (24) vége fölött elrendezett (28) fúvóka a (29) folyadékvezetékkel van kapcsolva. A lemez fölső (30) vége a kemencéből kivezető (31) vályú fölött végződik. A (29) csövön át bevezetett folyadék a rázólemez fölött áramlik és a (31) csatornán hagyja el a kemencét úgy, hogy magával viszi a könnyebb részeket, míg a fémtartalmú súlyosabb részek a rázólemezről a (H) tartályba hullnak. Az ércet földolgozás előtt finomra aprítjuk és a (J) vályúból ejtjük az elektródák közé, ahol a hő és a szén által redukáltatik úgy, hogy az oltótartályba csurog, ahol a fölfuvódó könnyű salak a víz által eltávolíttátik, míg a fémszemcsék a (H) tartályban gyűlnek össze. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos kemence, jellemezve egy szilárd és több beállítható elektróda által, melyek együttesen a földolgozandó nyersanyag befogadására, ill. alátámasztására szolgáló tartályt vagy hasonlót képeznek. 2. Az 1. alatt igényelt kemence foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy egy nyugvó hosszelektróda két oldalán több pár beállítható és a szilárd elektróda felé lejtő elektróda úgy van elrendezve, hogy együttesen vályút képeznek az érc számára. 3. Az 1. alatt igényelt kemence foganatosítási alakja, jellemezve az elektródák alatt elrendezett osztályzószerkezet által, mely az elektródák között átcsurgó anyagot osztályozza. 4. A 3. alatt igényelt kemence foganatosítási alakja, jellemezve az elektródák alatt elrendezett folyadéktartály által, melynek fölületén folyadékbevezető részek segélyével folyadékáramlás létesíthető oly célból, hogy a könnyebb ter-