50666. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sörnek kimérőkészülékeknél a hordóba való visszaszorítására

zott helyzetbe tovább forgatja. A (126) kart egy (135) rúd a (117) szeleppel és (136) szeleppel köti össze úgy, hogy az emelőnek pontozott állásánál a (117) zárul, a (136) szelep pedig megnyílik. A víz akkor a (137) csatornán át a (120) dugattyúnak másik oldalára kerül és a dugattyú a nyíliránnyal ellentétes értelemben mozog, míg a (122) toldat a (124) orrba nem ütközik, mire az előbbinek fordítottja következik be. A (23) dugattyúrúd tehát ide-oda mozgását addig folytatja, míg a (116) szelepházba nyomóvíz áramlik. A gyakorlatban célszerűnek mutatkozik egy második, nem rajzolt szelepháznak alkalmazása és a víznek a (119) hengerből a szelepházon keresztül egy szokásos (121) lebocsátó csőbe való juttatása. A (23) dugattyúrúd addig mozgatja természetesen a sörszivattyúnak dugattyúját ide-oda, míg a légnyomás az (5) tartányban elegendő kicsiny arra, hogy az áramkör (83)-nál zárva tartassák,, amennyiben az áram (140)-nél zárva van. A készülék működési módja a következő : Tetszőleges számú (1) hordó állítható fö és a tetszőleges számúitalfaj mérhető ki; a rajzon példaképen kettő van föltüntetve. Ha már most italt akarunk kimérni, akkor a kézikereket addig forgatjuk, míg a (76) mutató a megfelelő osztásjelre (mely pl. «nappali kimérés» fölirattal lehet megjelölve) áll be. Ekkor ismert módon minden kimérendő folyadék számára egy (15) nyílás kerül a megfelelő (2) vezető csövekkel összeköttetésbe, a (3) kimérő csapokhoz pedig odajut a megfelelő ital. Ha a kimérő készüléket el akarjuk zárai és a különböző (4) hütőkígyóban levő italt ismét a hordókba visszanyomni, akkor a kézi kereket addig forgatjuk el, míg a mutató egy másik (78) osztáajelre, mely pl. «Világos sör vissza» fölirattal lehet ellátva, beáll. A nyomás az (5) tartányban a folyás következtében a normális alá sülyed, ha már előbb is nem volt a normálisnál alacsonyabb és a mótor, — ha a (140) kapcsoló zárva van, — a föntebb leírt módon mozgásba fog jönni, miáltal a sörszit -vattyú is működésbe jön. Utóbbi azután az alkalmas (2) csövön keresztül és a (25) csőágon át a (21) hengerbe szívja a sört, mit a dugattyú a (27) csőágakon és az alsó (2) csövön át a megfelelő hordókba szorít. Hasonló módon szorítható a kézi keréknek a legközelebbi helyzetbe való forgatása által, hol pl. a mutató arra az osztásjelre áll be, mely «Sötét sör vissza» fölirattal van ellátva, a sötét sör a (25, 27) öszszekötő csöveken át a hozzátartozó hordóba vissza. Látható, hogy az 5. és 7. ábrákon a (29) nyílások egymáshoz képest el vannak tolva, hogy ezen egyes műveleteket lehetővé tegyék és minthogy a vezetékek teljesen el vannak különítve, ezen műveletek alatt az italok egymással nem keveredhetnek. A kézi keréknek további elforgatása a sörcsövek valamennyi összeköttetését elzárja es a lefolyó csöveket beiktatja, miáltal a sör a hűtőkígyókból az (58) csövön át egy dézsába bocsátható. A kézi keréknek még további elforgatása beiktatja a tisztító nyílásokat, a csöveken ós kígyókon pedig tisztító folyadék bocsátható át, mely a csapokon távozhatok, vagy pedig — mint már említettük — a kígyókból egy dézsába bocsátható le. Ha végül a kézi kereket még továbk forgatjuk, akkor a (32, 32') nyílások egymás fölé kerülnek, a sörszivattyú pedig addig nyom levegőt a tartányba, míg a nyomás az előre meghatározott értéket el nem éri, aztán az előbb leírt elektromos berendezés a szivattyút önműködően megállítja. Ha a gáznyomás a hordókban a szükséges alá csökken, akkor az (5) tartányban uralkodó gáznyomás jut érvényre, mely a sörnek utolsó nyomait is kiszorítja. Egy (150) redukáló Bzelep szabályozza a hordókban érvényre kerülő nyomást. Az előbbiekben leírt műveleteknél föltettük, hogy a tartányban uralkodó nyomásoly kicsiny, hogy a víz a motort hajthatja: Ha a nyomás erre a célra túlnagy volna,, amit a (6) manometer jelez, akkor a nyo-