50574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nehezen ömleszthető keramikus anyagoknak elektromos hevítő ellenállások segélyével való ömlesztésére és derítésére
•r^W Megjelent 1910. évi december hó 24-én. • MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 50574. szám. vil/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés nehezen ömleszthető keramikus anyagok hevítő ellenállások segélyével való ömlesztésére és derí DR VOELKER AUGUST GYÁROS BEUELBEN A bejelentés napja 1908 december hó 18-ika. A nehezen ömleszthető keramikus anyagokaak, pld. kvarcnak elektromos hevítő ellenállások segélyével való ömlesztését célzó eddigi javaslatok két csoportra oszthatók. Az egyik rendszer szerint a hevítő ellenállások vékony rúd, lemez vagy csőszerű magból állanak, mely körül, vagy melyben az ömlesztendő anyag be van ágyazva, ahol is ezen vékony magoknak végeire vastagabb szénrudak, az úgynevezett elektródák csatlakoznak úgy, hogy az ez utóbbiakba bevezetett elektromos áram ezen vékony magok hosszirányában folyik át és azokat nagy ellenállásuk folytán fehér izzásig hevíti. A hevítő ellenállásoknak második rendszerénél az áramkábelhez csatlakozó elektródák akként érintkeznek az ömlesztendő anyaggal, illetve hevítő ellenállásokkal, hogy az áramvonalak az utóbbit nem hosszirányban, hanem sugárirányban kénytelenek átjárni vagy horzsolni, miért is az egyik elektróda a másikon belül van elrendezve és hevítő ellenállás szemcsés vagy porszerű tömeg alakjában tölti ki az ily módon ágyazott elektródák közötti teret. A belső elektróda emellett gyakran közvetve vagy közvetlenül ömlesztő tégely gyanánt van kiképezve, azaz közvetlenül az ömlesztendő anyagokat tartalmazza. Az ömlesztési folyamat foganatosításánál már most bizonyos időközökben, így főleg közvetlenül az ömlesztési folyamat befejezése előtt kívánatos az ömlesztett anyag hőfokának bizonyos helyeken való növelése, így főleg ott, ahol lecsapolásnak vagy anyagelvételének történnie kell, hogy ezen helyen a tömeget hígabbá, könnyen folyóbbá tegyük és így könnyebben hajthassuk a nyitott lecsapoló nyíláson át. Ezen törekvések azonban az elektródákon átbocsátott áram erősségének változtatása által egyáltalában nem, vagy nem mindig kívánatos mértékben teljesíthetők, hanem ellenkezőleg, amint azt könnyen belátható, a fűtő ellenállásoknak nagyobbfokú fölhevítése által az ömlesztendő anyagnak épen azon részei befolyásoltatnak legkevésbbé, melyek az ömlesztett anyagnak a kemencéből, tégelyből való kifolyására szolgáló nyílásokhoz legközelebb esnek, míg az ömlesztett anyagnak már amúgy is elegendő mértékben híg részei tovább is hevíttetnek és így az a veszély áll elő, hogy ezek hirtelenül gázalakú halmazállapotba mennek át. A jelen találmány tárgya már most oly
