50551. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz
©jzáben folytonosan beszívódó küiső levegő hűti a (t) cső beömlő nyílását úgy, hogy annak esetleges eldugulása jófomán teljesen meg van akadályozva. Ily módon az égő táplálásának folytonossága kétszeresen is biztosítva van. Hogy az égő belseje tisztítás vagy pl. a (b) olajelosztó test kicserélése céljából hozzáférhető legyen, a (c) köpeny egy megfelelő nagyságú (y) oldalrészlete célszerűen külön darabból készül és (z) fogantyúnál fogva helyéből kiemelhető. Az égő működése a rajzból azonnal megérthető. A (b) testre, annak legfölső pontjában ráhulló olajcsöppek azon minden irányban szétfolyva a serpenyőbe jutnak. Begyújtás után csakhamar az egész tűztér, elsősorban pedig a (b) olaj elosztó egyenletesen fölhevül. A (b) testbe az (i) csövön beszívott hideg levegő hirtelen fölhevülvén, nagy erővel fuvatik ki a (p) csőtoldatokon, tehát minden irányból, a tűztérbe. Ily módon tehát a (b) test a tűztér minden részét ellátja a szükséges levegőmennyiséggel. A (b) test külső fölülete rövid idő alatt annyira fölhevül, hogy a ráhulló csöppek a Leidenfrostféle ismeretes tünemény értelmében folyton kisebbedve legurulnak a serpenyőbe. A legurúlás közben fejlődő gázok a (p) toldatokból forró levegőt kapva, azonnal meggyúladnak. Az egész tűzteret egyenletesen betöltő lánggal égő gázlégkeverék a (q) nyílásokon egyenletesen szétosztva a kályha belsejébe lép, miközben még a tökéletes elégés biztosítására a (h) nyílásokon beszívott levegővel újólag keverednek. Az égőt bármely tüzelőberendezéssel kapcsolatban használhatjuk, csupán úgy kell elhelyeznünk és szerelnünk, hogy működés közben kizárólag csak a serpenyő alatti tér közlekedjék a külső levegővel, hogy így az égő csakis onnan szívhasson levegőt. Ipari tüzeléseknél a levegőt ventilátorral fuvathatjuk a serpenyő alatti térbe, a aiélkül, hogy az égő szerkezetén bárminő módosítást kellene eszközölnünk. A serpenyő alakja és vele együtt az egész alaprajza a beszerelésére kiszabott hely szerint tetszőlegesen változhatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Égő folyékony tüzelőanyagokhoz, jellemezve egy a fenéklapjából kiemelkedő (j) csőtoldatokkal, oldalfalán pedig megfelelő (g) légnyílásokkal ellátott és egy (f) légkamrától körülvett (a) serpenyő által, továbbá egy az (a) serpenyőből kiemelkedő csőtoldatra erősített és kisebb, minden irányban kiálló (p) csőtoldatokkal ellátott, tetszőleges alakú üreges (b) olaj elosztó test által, végül egy, a serpenyő fölötti teret minden oldalról körülhatároló, alsó részén (q) lángkivezető nyílásokkal, fölső részén pedig egy olajbevezető nyílással biró (c) köpeny által. 2. Az 1. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (q) lángkivezetö nyílások a (c) köpeny kerületén szabályszerűen vannak elosztva úgy, hogy a lángok az égő minden oldalán egyenletesen elosztva lépnek ki. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja, jellemezve az (f) légkamra födőlapján és a (q) lángkivezető nyílások alján elrendezett (h) légrések által, melyek a kilépő lángokba újabb levegőt vezetnek. 4. Az 1—3. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a (t) olajbevezető cső egy második (s, r) csőben úgy van elhelyezve, hogy a két cső között egy a külső levegővel közlekedő térköz szabadon marad. 5. Az 1—4. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (t) cső még az (s) csőben véget ér és ezen végébe az olajtartányból jövő vékonyabb cső egy darabja úgy van beillesztve, hogy a két csőfal között szabad térköz marad, melyből az olaj a (t) cső beömlési nyílásának bedugulása esetén a befélé lejtő (s) csőbe és azon át az égőbe folyhat. 6. Az 1—5. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja, jellemezve az (i) csövön a (g)
