50551. lajstromszámú szabadalom • Égő folyékony tüzelőanyagokhoz

©jzáben folytonosan beszívódó küiső levegő hűti a (t) cső beömlő nyílását úgy, hogy annak esetleges eldugulása jófomán tel­jesen meg van akadályozva. Ily módon az égő táplálásának folytonossága kétszeresen is biztosítva van. Hogy az égő belseje tisztítás vagy pl. a (b) olajelosztó test kicserélése céljából hoz­záférhető legyen, a (c) köpeny egy meg­felelő nagyságú (y) oldalrészlete célszerűen külön darabból készül és (z) fogantyúnál fogva helyéből kiemelhető. Az égő működése a rajzból azonnal meg­érthető. A (b) testre, annak legfölső pont­jában ráhulló olajcsöppek azon minden irányban szétfolyva a serpenyőbe jutnak. Begyújtás után csakhamar az egész tűz­tér, elsősorban pedig a (b) olaj elosztó egyen­letesen fölhevül. A (b) testbe az (i) csövön beszívott hideg levegő hirtelen fölhevülvén, nagy erővel fuvatik ki a (p) csőtoldatokon, tehát minden irányból, a tűztérbe. Ily mó­don tehát a (b) test a tűztér minden ré­szét ellátja a szükséges levegőmennyiség­gel. A (b) test külső fölülete rövid idő alatt annyira fölhevül, hogy a ráhulló csöppek a Leidenfrostféle ismeretes tünemény ér­telmében folyton kisebbedve legurulnak a serpenyőbe. A legurúlás közben fejlődő gázok a (p) toldatokból forró levegőt kapva, azonnal meggyúladnak. Az egész tűzteret egyenletesen betöltő lánggal égő gázlég­keverék a (q) nyílásokon egyenletesen szét­osztva a kályha belsejébe lép, miközben még a tökéletes elégés biztosítására a (h) nyílásokon beszívott levegővel újólag ke­verednek. Az égőt bármely tüzelőberendezéssel kap­csolatban használhatjuk, csupán úgy kell elhelyeznünk és szerelnünk, hogy mű­ködés közben kizárólag csak a serpenyő alatti tér közlekedjék a külső levegővel, hogy így az égő csakis onnan szívhasson levegőt. Ipari tüzeléseknél a levegőt ventilátor­ral fuvathatjuk a serpenyő alatti térbe, a aiélkül, hogy az égő szerkezetén bárminő módosítást kellene eszközölnünk. A serpenyő alakja és vele együtt az egész alaprajza a beszerelésére kiszabott hely szerint tetszőlegesen változhatik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Égő folyékony tüzelőanyagokhoz, jelle­mezve egy a fenéklapjából kiemelkedő (j) csőtoldatokkal, oldalfalán pedig meg­felelő (g) légnyílásokkal ellátott és egy (f) légkamrától körülvett (a) serpenyő által, továbbá egy az (a) serpenyőből ki­emelkedő csőtoldatra erősített és kisebb, minden irányban kiálló (p) csőtoldatok­kal ellátott, tetszőleges alakú üreges (b) olaj elosztó test által, végül egy, a ser­penyő fölötti teret minden oldalról kö­rülhatároló, alsó részén (q) lángkive­zető nyílásokkal, fölső részén pedig egy olajbevezető nyílással biró (c) köpeny által. 2. Az 1. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (q) lángkivezetö nyílások a (c) köpeny ke­rületén szabályszerűen vannak elosztva úgy, hogy a lángok az égő minden ol­dalán egyenletesen elosztva lépnek ki. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt égő egy kivi­teli alakja, jellemezve az (f) légkamra födőlapján és a (q) lángkivezető nyílások alján elrendezett (h) légrések által, melyek a kilépő lángokba újabb levegőt ve­zetnek. 4. Az 1—3. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja azáltal jellemezve, hogy a (t) olajbevezető cső egy második (s, r) cső­ben úgy van elhelyezve, hogy a két cső között egy a külső levegővel közlekedő térköz szabadon marad. 5. Az 1—4. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a (t) cső még az (s) csőben véget ér és ezen vé­gébe az olajtartányból jövő vékonyabb cső egy darabja úgy van beillesztve, hogy a két csőfal között szabad térköz marad, melyből az olaj a (t) cső beöm­lési nyílásának bedugulása esetén a be­félé lejtő (s) csőbe és azon át az égőbe folyhat. 6. Az 1—5. alatt igényelt égő egy kiviteli alakja, jellemezve az (i) csövön a (g)

Next

/
Thumbnails
Contents