50505. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékok mozgatására és keverésére az erejedésnél fejlődő szénsav vagy más gázok hatása alatt

csatolt rajz 1—8. ábráján látható, hol az 1. ábra a berendezés egy részének függélyes metszete, a 2. ábra a szellőztető berendezés függélyes metszete az 1. ábra síkjára merőleges sík szerint, a 3. ábra az l. ábra I—I és 4. ábra annak II—II vonala szerint vett metszete, míg az 5. ábra a hordó alsó részének metszete és a 6. ábra a berendezés általáson elrendezési rajza, a 7. és 8. ábra az edény két más különleges célökra szolgáló foganatosítási alakjának metszete. Valamely (A) hordónak, — mely a keverendő erjedő folyadékot tartalmazza — szádlyukába (Cl) csavardugó segélyével az ónból készült (C) csövet erősítjük be, mely cső a hordó közepéig ér az alsó végén finom áttörésekkel van ellátva úgy, hogy furatain az esetleg a hordóban levő szilárd anyagok a csőbe be nem juthatnak. A cső hossza a hordó nagyságának megfelelően kisebb vagy nagyobb. A hordón kívül a (C) cső (Cl) C3avardugójának (E) csavarmenetei vannak, melyekre az üvegből készült (F) hengert csavarjuk föl. Az (F) henger födelét és fenekét négy sárgarézrúd köti össze. A (Cl) caavardugónak ezenkívül két ónból készült (Dl) D2) csapja is van, melyek közül az utóbbit akkor használjuk, mikor a hordóban az erjedésnél fejlődő szénsav nem elégséges ós egy második hordóból is . kell szénsavat bevezetni. Az (E) csavarmenetek kiképezésére szolgáló csőcsonkban üvegből készült (a) szelepgolyó foglal helyet, melyet a golyónak megfelelően kivágott (b) bőrkorong föd le. A szelep berendezése olyan, hogy az a (C) csőben az erjedés közben fejlődő szénsav által fölemelt folyadékot az (F) hengerbe engedi jutni, de azonnal elzáródik, amint a hengerben levő folyadékra, illetve az ebben levegő és a (G) rúdon vezetett (H) úszóra az (L) térben fejlődő szénsav fölülről is hat és így a szénsav emelő hatását megszünteti. A tetszőleges nagyságú (A) hordóban valamely erjedő folyadék, pld. sör, bor gyümölcsbor vagy más, élesztő által erjedésnek indított, cukortartalmú folyadék van. A hordót, — mint az erjesztő iparban általában szokás — a folyadék kiforrásának meggátlása céljából nem töltjük meg teljesen, hanem a folyadékszint fölött, mintegy 50—100 1. űrtartalmú gázteret hagyunk, melyben a folyadékból fejlődő szénsav gyűlik össze. Minthogy ez a szénsav sem a szádnyíláson, sem a (C) csövön át nem távozhatok, az (L) térben csakhamar nyomás lép föl és a tovább is összegyűlő Bzénsav a folyadékot a (C) csövön az (F) hengerbe nyomja, mert az (A) hordó másik nyílását, illetve (Q) leeresztő csapját a (P) golyós szelep elzárja. Amint már most a folyadék az üveghengerbe fölemelkedett, a (H) úszót is megemeli, ez a (G) vezetőrudon az (F) üveghenger födeléig emelkedik és a vezetőrúd (d) ütközőjébe ütközve a következőkben leírt szelepberendezést működteli. A zárt (x) tokon két (Ml) és (M2) szelep van alkalmazva, melyek közül az első a (Dl) csappal van kapcsolva, a második vagy a szabad levegőbe vezet, vagy még előnyösebben gázmérőhöz van kapcsolva. Eredeti helyzetében, melyben az erjedésnél fejlődő szénsav a folyadékot az (F) üveghengerbe nyotnja s így a (H) úszót megemeli, az (Ml) szelep zárva, az (M2) szelep nyitva van úgy, hogy az erjedésnek fejlődő szénsavnak, mely a (Cl) csavardugó és (C) cső között esetleg fölemelkedik, további útját elzárja és az csakis az erjedő folyadéknak az (F) üveghengerbe való emelésére szolgálhat. A zárt (x) tokban egy (g) tengely van forgathatóan ágyazva (1. és 2. ábra), melyre az (x) tok (1) hüvelyében vezetett (G) rúddal csuklósan kapcsolt (f) kar van ékelve, míg a (g) tengely másik (k) karjára a (h, i) ütközőkkel és (n) súllyal fölszerelt (m) rúd van alkalmazva. A (g) tengely fölött a második forgatható (p) tengely foglal helyet, melyet két (q, r) ütköző és a tokon kívül fekvő részén a beállítható (e) súlyai ellátott és az (m) rúd (h és i) ütközőinek hatása alatt álló (s) kar van fölszerelve.