50470. lajstromszámú szabadalom • Vízlevezető burkolólapok

Megjelent 1910. évi december lió 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 50470. szám. XVII/ci. OSZTÁLY Vízlevezető burkoló lapok. SZIRMAI ANTAL ASPHALT-VÁLLALKOZÓ BUDAPESTEN ÉS DR

HECHT ADOLF ORVOS ARADON. A bejelentés napja 1910 január hó 13-ika. \ Jelen találmány tárgya oly vízlevezető burkolólapok, melyek főként fürdőszobák, mosókonyhák, illemhelyek stb. kiömlött szennyvizeinek gyors és biztos levezetésére szolgálnak. Ezen cél elérésére eddigelé az említett helyiségek padlóját rendszerint annak közepén létesített elvezető nyílás felé némi lejtéssel, azaz teknőszerűen képezték ki, hogy a szennyvíz lefolyását lehetővé tegyék. Az ily berendezésnek azonap megvan az a hátránya, hogy a többnyire betonból vagy efféléből előállított padlóburkolat idővel deformációt szenved, egwegy helyen behorpad, másutt ollenben fö/mposodik, úgy, hogy az elvezetendő s^.nnyvíz helyenkint stagnál és eltávolítása í'zművi úton eszközlendő, miről ha kellő gondoskodás nem történik, síkos voltánál ^fogva a rajta való járás veszedelmes, mely tulajdonságát a föntiekben említett lejtés még nagyobb mértékben fokozza. Mindezen hátrányokat jelen találmány szerint akként szüntetjük meg, hogy a fölsorolt helyiségek burkolatát oly lapokból állítjuk elő, melyeket pontosan vízszintesen helyezünk el, és járófelületükön oly vályúszerű csatornákat létesítünk, melyek •egy közös elvezető nyílás felé lejtenek úgy, hogy a burkolatra került szennyvíz ezen csatornákban vékonyabb vagy vastagabb vízszál alakjában föltétlenül leszivárog a gyűjtőnyíláshoz, miáltal a burkolat rövid időn belül száraz lesz úgy, hogy az elcsúszás veszélye a minimumra redukálódik. Azáltal, hogy a szennyvíz levezetése gyors és tökéletes, a találmánybeli burkoló lar pok hygieniai szempontból is fontos szerepet töltenek be, minthogy a szennyes folyadék pangását és elpárolgását lehetetlenné tesszük. Jelen találmány tárgyát képező vízlevezető burkolólapok egy példaképem foganatosítási alakját a mellékelt rajzon mutatjuk be, nevezetesen az 1. ábrán fölülnézetben, a 2., illetőleg 3. ábrán pedig az 1. ábra I—I, illetőleg II—II vonala szerint vett függélyes metszetben. Az itt föltüntetett foganatosítási példánál azt az egyszerű esetet választottuk, midőn a burkolandó helyiség alaprajza négyzet és annak egymásra merőleges két szimmetria tengelyét A—A, illetőleg B—B vonalak jelzik, a rajzon tehát a teljes burkolatnak negyedrészét ábrázoltuk, mely jelen esetben négy (a, b, c) és (d) lápból