50453. lajstromszámú szabadalom • Fémszálas izzólámpa rugalmasan ágyazott száltartó állvánnyal
Iához való ütközésében rejlő veszély ki van küszöbölve. Az 1. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a lámpának (a) alzatára a pl. üvegből készült, középső (b) rúd van fölerősítve, melyet a köralakú (c, d) végdarabpkból és az ezeket egymással összekötő, tengelyirányú (e) rudakból állió hengeres váz vesz körül. Ezen váz két, egyenkint három (f), ill. (g) rúgóból ál|ó rúgöcsoport segélyével van a középrúddal öszszekötve. A köralakú (c, d) végdarabokba a (h, i) száltartó horgok, azonkívül a (d) végdarabba még a (k) áramvezető drótok vannak beerősítve. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbitől abban tér el, hogy itt a merev középrudat az üvegből vagy más megfelelő anyagból készült hengeres (e) cső veszi körül. Célszerű a (b) rudat meghosszabbítani és az (f, g) rugókat akként fölerősíteni, hogy azok fölülről lefelé, ill. alulról fölfelé irányuló rézsútos helyzetben csatlakozzanak a tartóállványhoz. A középrudat ürösen is képezhetjük ki, amikor is a rugók fölerősítése egyszerűbbé válik. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbiektől abban különbözik, hogy itt a középrúd és az azt központosán körülvevő száltartó állvány rugalmas öszszeköttetésére a zsebóráknál használatos járásszabályozóhoz hasonló tekercsrugók szolgálnak, melyek szintén biztosítják azt, hogy a száltartó állvány a rezgések alkalmával csakis önmagával párhuzamosan tolódjék el. A 4. ábra két további egyszerű rúgóalakot láttat; ezek közül akár az (f), akár a (g) rúgót alkalmazhatjuk aluli és fölül. Ezen rugók kétrészű rugók gyanánt vannak föltüntetve, a gyakorlatban azonban célszerű többrészű rugókat alkalmazni. A rugók a (b) középrúdon rögzítve vannak és azokat a csőalakú (e) tartóállvánnyal egyszerűen azáltal kapcsoljuk össze, hogy a csövet a rúdra rácsúsztatjuk, amikor is a rugóknak szabad végei az (e) csőnek horpadásaiba csappannak. j Az 5. ábrában föltüntetett foganatosí| tási alak a következőképen van szerkesztve. | A fölül és alul elrendezett (1) gyűrűből, j mely az (e) csőnél kisebb, a (b) rúdnál | azonban nagyobb átmérővel bír, a kifelé ! irányuló (f, g) rugók és a befelé irányuló (fl, gl) rugók ágaznak el. Az (f, g) rugók a tartóállványhoz, az (fl, gl) rugók pedig a középrúdhoz szorulnak. Ezen rugók a rajzban párosával vannak föltüntetve, a gyakorlatban azonban legalább három-három rúgót rendezünk el. A rugók a középrúddal való érintkezésük helyén célszerűen akként vannak alakítva, hogy azok a rudat nemcsak egy-egy pontban, hanem kis darab mentén fogják meg. A (b) rúd a rugókkal való érintkezési helyein kissé meg van szűkítve, míg az (e) tartóállvány a rugókkal való érintkezési helyein kissé ki van domborítva. A két (1) gyűrűt egymással össze is köthetjük. A találmány tárgyát a részletezetthez hasonló módon sokféleképen foganatosíthatjuk, a rugóknak tetszőleges alakot adhatunk, és azoknak támadási pontja bármily megfelelő helyen lehet, amikor is a találmány szerint csupán azt kell szem előtt tartanunk, hogy a száltartó állvány a rezgések alkalmával párhuzamosan vagy majdnem párhuzamosan tolódjék el. Némely esetben célszerűeknek mutatkoznak a találmány tárgyának oly foganato-I sítási alakja, melyeknél a csőalakú száltartó állvány és az annak belsejében tengelyirányban elrendezett rúd közötti kapcsolat csuklószerű öisszeköttetés segélyével van létesítve, melyet a csőalakú állványrésznek tetszőleges helyén, legelőnyösebben annak közepén rendezünk el. A csuklószerű (gömbalakú) kapcsolatnak belső (c) részét (6. ábra) előnyösen három vagy több körszegmensalakúan meghajlított karból vagy bordából képezzük, melyek a (d) száltartó állványnak gömbalakúan kibővített (cl) részének belső falához szorulnak. I Ily foganatosítási alakokat láttatnak a J 6., 7. és 8. ábrák, ahol is a gömbcsukló! szerű kapcsolatnak tulipánszerűen elren-