50415. lajstromszámú szabadalom • Gép szén vagy más anyagok porítására

- 2 — van kiképezve, amelybe az' agyon átveze- i tett (a3x) csapszög hegye nyúlik, amely az | agyat a tengely hosszirányában rögzíti. A darabos szénnek az (A2) dobba való bevezetésére az (al) nyílásba torkoló (B2) lejtőscsatorna szolgál, amelyhez a szenet (Bl) szállítócsavar továbbítja. Az (a4) légbevezető nyílás a dobnak célszerűen az (al) nyílással átellenes oldalán van elrendezve. E nyílás (G2) sisakkal van befödve, amelyen egy (a2) beállítható elzáró födél van a légáram szabályozása céljából alkalmazva. Az aprító dobba bevezetett szén a dob fölületének (a3) helyére hull, ahol azt az éppen emelkedni kezdő verőkar találja és apró darabokra töri. A porítandó anyag tehát legelőször is a dobköpeny azon részére vezettetik, ahol a verők a dobköpenyt először |érik. Az (a3) helyről a verők a porítandó anyagot a dob belső fölületén körülhajtják. A dob belső fölülete az (a3) sima kiképzésű szakasz kivételével célszer rűen (A3) fogazással bírhat. Az aprított szén és a vele bensőleg keveredett levegő az (A2) dobból (C) csövön a (D) osztÉU lyozókamarába vezettetik. Az aprított anyagnak a centrifugálerő hatása alatt a (C) csőbe 'való terelése céljából a dob fala megfelelő involutaszerű görbülettel esatlar kőzik a (C) cső egyenes irányához. A (D) osztályoaókamrába bevezetett aprított anyag útjában a (Dl) harangba ütközik és ezáltal eredeti irányától eltereltetik. Ezen irányváltoztatás folytán a zúzott anyagnak és az azzal együtt áramló levegőnek sebessége megcsökken úgy, hogy ennek következtében a szénnek kellő mértékben nem porított része a (D) kamara alsó részébe hull, ahonnan az (E) és az annak folytatását képező kisebb méretű (E2) csövön újból az (A2) dob (a3) helyére vezettetik, ahol ismét a verők hatása alá kerül. A megfelelő finomsággal biró porított szén a levegővel együtt a (D) kamara (F) csövén keresztül elégető kemencébe vagy affélébe vezettetik. Az (E) cső (El) beállítható elrekesztő ajtóval van ellátva, amelynek segélyével az (E) csövön a szénnel terhelt levegő vagy gáz egy részét is visszavezethetjük a verődobba, úgy, hogy ily módon a tüzeléshez vezetett keverékmennyiséget ás szabályozhatjuk. Ezen szabályozásra például csöndesebb tüzelés alkalmával van szükség. Oly esetekben, amikor a porított anyagnak nem kell igen finomnak lennie, az osztályozó kamrát nélkülözhetjük és az aprított anyagot az (A2) kamrából közvetlenül vezethetjük az elégetőhelyre, vagy pedig az osztályozó kamra helyett terelőernyőt vagy centrifugálszeparátort stb. alkalmazr mazhatunk. Hogyha a földolgozandó szén nedves, ami tudvalevőleg a porítást lényegesen megnehezíti, célszerű szállítóközegül hevített levegőt vagy gázt használni. E célra a (G2) sisakhoz vezető (G) cső szolgálhat, amelyen egy beállítható (Gl) elzárást alkalmazhatunk a bevezetendő meleg levegő vagy füstgázak szabályozására, amint föntebb említettük, mimellett a (G2) sisak nyílásán beáramló hideg levegő mennyiségének szabályozását (a2) elzáró ajtóval eszközöljük. Egyes esetekben célszerű a porítási műveletet egyidejűleg több géppel eszközölni. Ilyenkor pl. úgy járhatunk el, hogy a darabos szén nagyjában való fölaprítását az egyik, és a fölaprított anyag finomítását egy másik dobban végezzük. Több gépet is kapcsolhatunk sorjába vagy egymás mellé, amelyek forgássebességei is különbözők lehetnek. Ha parallel kapcsolt gépeknél a kivezető (F) csöveket a tüzelőhelyhez vezető közös csőbe torkoltatjuk, úgy gondoskodnunk kell arról, hogyha valamelyik gép esetleg megáll, a többi parallel kapcsolt gépből a porított szénpor és légkeverék az álló gépbe vissza ne csaphasson. Ecélból a kivezető (F) csövön (H) önműködő elzáró ajtót alkalmazzuk, amely azon esetben, hogyha az (F) csőbeli nyomás a gép megállása folytán a (D)kamrabeli nyomást túllépné, elzáródik és a (D) kamrába való beáramlásnak útját állja. A (H) ajtó egy csap körül foroghatólag van elrendezve, és egy ellensúllyal bír, amely