50398. lajstromszámú szabadalom • Indukciós kemence kohászati célokra és eljárás a kemence üzembehozatalára

kevéssé kielégítő módon hatottak, feleslegessé teszi és oly kapcsoló alkalmazása esetében, mely a szekundérfesziiltséget önműködően változtatja, az olvasztási folyamatot rendkívül egyszerűsíti. A szekundérfeszüitség változtatása pld. a primérfeszliltség nagyobbításával vagy még célszerűbben a transzformátor áttevési viszonyának megváltoztatásával érhető el.

A csatolt rajzon a kemence oly foganatosirási alakja látható, melynél ezt az utóbbi elrendezést alkalmaztuk.

Eme rajzokon (A) a kemence transzformátor vasmagját. (B) a kemence falazatát, (C) a gyengén vezető bélést és (D) az olvasztandó anyagot jelzi. A kemence fölépítésére, illetve az olvaszto csatorna bélelésére bármely alkalmas és egyébként is használt -anyagokat, pl.grafit-nak és koaiinnak, illetve samottnak esetleg kötőanyag hozzáadásával keszírett keverékét használhatjuk esetleg alakos darabok alakjában, melyek az elektromos áramot jóval rosszabbul vezetik, mint a kemencében földolgozandó anyag. (El) és (E 2 j a pl. két részből álló primércséve, melyek közül az (E2) részt önműködő kapcsoló kapcsolja be és ki. Ez a kapcsoló lényegében az (F) mágnesmagból, a forgatható (G) fegyverzetből és a (H) tekercselésből áll, mely a prím ér tekercseléshez menő (0) leválasztó vezeték részét kepezi. A (G) fegyverzet a (P) rúgó alral meghúzva nyugalmi helyzetében a (J) ütközőn fekszik és az (M) kapcsolóemelőt a (Ki kontaktuson tartja. Az (M) emelő a hálózat tetszőleges (01) ágával, a (KI) kontaktusa az (0) középvezetővel és az (02) ág közvetlenül a priniértekercselés (El) részével van kapcsolva, melynek másik vége a (K2) kontaktushoz van kötve. Erre fekszik az (M) kapcsolóemelő a másik állásában, mikor azt az (L) rúgó elforgatta.

Ha a kemencét üzembe kell hozni, első sorban a szekundérfeszültséget kel! cagyobbitani, hogy gyengén vezető (C) bélésen elég erős áram menjen át, mert az egyes fémdarabkák között a kontaktus igen rossz úgy, hogy azok az áramot gyakorlatilag véve egyáltalában nem vezetik. Ebből a

célból a megrajzolt foganatosítási alaknál a primértekercselésnek egyik pld. (E2) részét le kell kapcsolni. A részeknek teljesen kihúzva ábrázolt helyzeténél az áram útja: (¡VI) kapcsolóemelő, (Ivl) kontaktus, (H) cséve,

(0) leválasztóvezeték, (El) tekercselés, áramforrás, az (E2) rész tehát le van kapcsolva és a vezető (C) bélésben oly erős áram indukálódik, hogy végül is megolvad az olvasztandó (D) anyag. Amint a szekundér áramkör magán a megolvasztandó anyagon át záródik, a priméráramkörben és így a

(H) csévéljen is az áramerősség növekedik, a cséve (G) fegyverzetét meghúzza, az (M) kapcsolóemelő szabaddá válik, zárja a (Iv2) kontaktust és evvel bekapcsolja a primércséve (E2) részét, minek következtében a szekundér áramkörben a feszültség csökken. Ekkor a részek a pontozva ábrázolt helyzetbe jutnak és ebben mindaddig maradnak, míg az olvasztás be nem fejeződött.

A kapcsolóemelő ismert módon akként van berendezve, hogy átkapcsolás közben egyrészt az (E2) cséve rövid zárlata, másrészt az áramkör teljes megszakadása meg legyen gátolva.

Mikor az olvasztandó anyag megolvadt, a kemence bélésen átfolyó áram fütő hatása többé figyelembe nem jön, mert az összes áram fűtő hatásának csak elenyésző tört részét teszi ki. Ha azonban az üzem további folyamán a megolvadt vezetőt úgyszólván összeszorító erő annyira fokozódik, hogy annak keresztmetszete bizonyos pontokon lényegesen megkisebbedik, az elektromos áram a szűkület helye előtt a folyékony vezetőből a kemencebélésbe és a szűkület mögött a kemencebélésből a falba megy át, tehát az áramkör ezen a helyt n teljésen soha sem szakad meg. Mikor az áram a kemencebélésbe lép át, a szűkület helyén a fémen átfolyó áram sűrűsége is csökken, tehát a megszúkítö erő is kisebbedig miért is a folyékony vezető két része soha sem szakadhat el teljesen.

Hogy az olvasztótér fölső része túlságosan föl ne melegedhessék, annak fala, illetve bélése a rajzon hitható módon lefelé vastagodik úgy, hogy az olvasztótér