50372. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vízgyűjtő medencékben lerakodó folyamhordalék, iszap stb. elvezetésére

Az említett cél elérésére a gyűjtőmedeuce fölött elrendezett és a medencétől elkülönített kavicsfogó berendezésből a gyűjtömedencén keresztül csatornát, illetve vezetéket vezetünk, mely a kavicsfogónál összegyűlt hordalékot a vízfolyásnak a gyűjtőmedence alatt levő részébe vezeti és a gyűjtőmedencébe nem engedi bejutni. A második célnak, a gyűjtőmedencébe való vízvisszavezetésnek elérésére a vezetéket célszerűen alsó végén elzáró berendezéssel, pl. zsilippel látjuk el. A vezetéket a zsilip előtt a gyűjtőmedencével pl. kis nyílások, szállóaknák vagy effélék segélyével úgy kötjük össze, hogy a gyűjtőmedencébe csak a víz léphessen, a hordalék azonban nem.

A mellékelt rajzon a találmány két példakép vett foganatosítási alakjában van föltüntetve : az T. ábra a berendezéssel ellátott duzzasztó mű fölülnézete, a

2. ábra ugyanannak hosszmetszete, a 3.. 4. és 5. ábra a gyűjtőmedencében levő csatornákat alkotó csövek különféle keresztmetszetei, a

6. és 7. ábra a berendezés másik kiviteli alakja keresztmetszetben és hosszmetszetben.

Az (1) duzzasztófal által képezett gyűjtőmedence fölső végén ismeretes módon van elrendezve a (2) kavicsfogó, melyből a nagyobb lejtőségű (3) kavicscsatorna, cső stb. (1. és 2. ábra) indul ki, mely a gyűjtőmedencén és az (1) főduzzasztó falon át vezetve úgy. hogy a csatorna nagj’ esése következtében az összes, tehát a legnehezebb hordalékanyag is a kavicsfogóból a gyűjtőmedence alatt lévő folyammederbe gördülhet le.

Hogy azonban a víz a hordalékkal együtt ne folyhasson be a mélyebben fekvő folyammederbe, hogy tehát a vizet részben lehessen nyerni, a csatorna alsó végén a (4) elzárózsilip vagy más elzáróberendezés van elrendezve, mely a vizet a csatornába viaszatorlasztja úgy, hogy az innen a gyűjtőmedencébe átfolyik.

Hogy a csatornában visszaduzzasztott víznek a gyűjtőmedencébe való belépését

lehetővé tegyük, a csatorna falai likacsosak lehetnek vagy pedig a csatornafalak fölső részeiben (5) lyukak, rések, falhézagok stb. képezhetők ki. A csatorna feneke és a csatornafalaknak a fenékhez legközelebb fekvő részei ellenben telt fallal bírnak úgy hogy a gyűjtőmedencébe sem az iszap, sem a hordalék nem léphet át. A csatornába visszaduzzasztott víz a (6. 7) aknákon is léphet ki; ezek az aknák a csatornából fölfelé vezetnek és a gyűjtőmedence víztükre alatt végződnek. Ebben az esetben a csatorna teljesen lyuk-, hézag-, illetve résmentes lehet.

A kavicscsatorna telt falakkal bíró. fölül nyitott csatornát is alkothat, amikor is az oldalfalak csak oly magasra készítendők, hogy a hordalék ne jusson a gyűjtőmedencébe, a visszaduzzasztott víz ellenben a csatorna fölső szélein át a gyűjtőmedencébe folyhasson. A

0. és 7. ábra jobboldalán ily nyitott csatorna van föltüntetve. Mint ezen ábrákból látszik, a csatorna meg is lehet törve, amikor is csak a fölső (8) rész a csatornába visszaduzzasztott vizet a gyűjtőmedencébe bocsátja át; a csatorna alsó (9) része zárt csatornát alkot és csak a kavics elvezetésére szolgál.

A csatorna végén a hordalék számára való (10) gyűjtőtér (2. ábra) lehet elrendezve. Adott esetekben a csatorna változó keresztmetszetekkel is képezhető ki, hogy az átfolyás sebességét és a hordalék lerakódását szabályozhassuk. A csatorna tetszőleges alkalmas anyagból, mint például fából, betonból, falazatból, vasból stb. állhat és tetszőleges alkalmas keresztmetszetű lehet. Likacso3 anyag gyanánt például cementbeton használható, mely kevésbé finom anyagból és csekély víz hozzáadásával keves csömöszölő munkával (esetleg csak a vakoló kanállal lenyomva) állítható elő:

A berendezés működése a következő:

Az árvíz idején sok iszappal és hordalékkal megterhelt víz a kavicsfogónál az itt összegyülemlett hordalékkal együtt nagy