50355. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet űrös testek, különösen gyűrűk belső fölületének vésésére

vagy fél kerületén teljesen és szorosan körülfogja, miáltal a gyűrűnek kitágítása ill. elgörbítése lehetetlenné válik. Az ellen­­támaszt ezen célból fél- vagy egész karika gyanánt foganatosítjuk és azt az utóbbi alak esetében az egyik átmérő irányában fölosztva, csukló körül fölnyithatóan szer­kesztjük, hogy a vésendő gyűtűnek behe­lyezése és kivétele lehetséges legyen. Líhet továbbá az ellentámaszt két vagy több szektorból is alkotni, melyek egy gyürüalakú foglalatba vannak befogva, mely utóbbi egy megfelelő tartóban forog­hat. A szektorok, belső oldalukon, a gyűrűk különböző méretének és alakjának megfe­lelően vannak kiképezve, külső kerületi ré­szükön azonban egyenlően vannak alakítva, hogy a közös foglalatba illeszkedhes­senek. Kzen elrendezés mellett az cllentámasz egy tartónak megfelelő vájatában, esetleg görgők vagy golyók közbeiktatásával mozog és a fogaskerekek útján vagy más szerkezet segélyével akként lehet a jel hen­gerrel kényszermozgásúan összekötve, hogy ezzel együtt az ellentámasz és gyűrű is forog. A mellékelt rajzban a találmány tárgya néhány foganatosítási alakjában van föl­tüntetve. Az 1—3. ábrák oldal-, elül- és föliilnézetben oly foganatosítási alakot láttatnak, melynél kieserélhetően elrendezett helytálló ellen­­táraasz van alkalmazva. A 4. ábrában forgatható, a jelhengerhez képest excentrikus ellentámasszal bíró szer­kezet van föltüntetve. Az 5. ábra oly foganatosítási alakot láttat, melynél az ellentámasz egy karikából áll, melynek belső részén vannak a különböző támaszfölüleíek kiképezve. A f). ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a támaszfölüleíek egy korong ke­rületén vannak kiképezve. A 7. és 8. ábrák szerint a támaszfölüleíek egy közös, beállítható sínen egymás mel­lett vannak elrendezve. A !>., 10. é3 11. ábrák további foganatosítási alakokat tünteínek föl. A 12—14. ábrák később megmagyarázandó részleírajzok. Az 1—3. ábrákban föltünteteít foganato­sítási alaknál a (2) tengelyen elrendezett (3) jelhenger az (1) forgattyú segélyével forgatható. Ezen jelhenger fölött a szeg­­mensalakú (4) ellentámasz van elrendezve, mely a vésendő gyűrű átmérőjének és ha­rántmetszeti alakjának megfelelő horonnyal bír és mely egy csavar, valamint a (6) csa­varanya segélyével az (5) szánban függé­lyes irányban elállítható, amikor is azt a (7) rúgó folyton fölfelé nyomja. A vésendő (8) gyűrűt (2. ábra), mint a törzsszabadalom tárgyánál, a (3) jelhengerre helyezzük és azt a fölcsavarolt (9) hüvely (1. ábra) segélyével leczúszás ellenében biztosítjuk. Erre a (4) ellentámaszt a (6) csavaranya segélyével akként állítjuk be, hogy az szorosan a (8) gyűrűhöz illeszked­jék; ha most az (1) forgatlyiit forgásba hozzuk, akkor a gyűrű, miközben a vésés végbe megy, a (4) elleníámasznak hor­nyába csúszik. A 4. ábrában föltünteteít foganatosítási alaknál ellentámasz gyanánt a forgathaíó 10) karika szolgál, mely a (2) íengelyhez képesí excentrikusán van elrendezve és a két (11) görgőn vezetődik, melyek a (10) karikát részben körülvevő (12) tokban van­nak ágyazva: ez utóbbit (13) csavarok segélyével a 2. ábra ngemán leírt (5) szán­hoz erősítjük. A hajtó forgattyú forgaíásánál a jelhen­geren gördülő (8) gyűrű a (10) karikái ma­gával meneszti anélkül, hogy e két rész között csúszás lépne föl. Ha rögzített karikával akarunk dolgozni, akkor ennek belső oldalán az 5. ábrában lathaíó módon főbb, a különböző gyűrűmé- i reteknek meglelelő homorú fölületet rende­zünk el. Ezen esetben a karika elforgatása által mindig a vésendő gyűrűnek megfelelő homorú fölületet állítjuk a munkahelyzetbe és azután a karikát teíszőleges módon, pld. a (14) lyukakba beilleszíeít csapok segé­lyével rögzítjük. A G. ábrában föltünleleíí foganatosítási alaknál, a különböző homorú föliiletek az NYOM]i ' -

Next

/
Thumbnails
Contents