50354. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműveknek vagy más labil egyensúlyi állapotban lévő testeknek pergettyűhatás által egyensúlyi helyzetben való tartására
sebességének legnagyobbnak kell lennie. A pörgettyű legnagyobb sebessége és a kocsi nyugalmi helyzete az idő tekintetében egybeesik, amiből a 90°-nyi fáziseltolódás adódik. A rendszer mozgása már most következőképen megy végbe: Tegyük föl, hogy a kocsi legnagyobb sebességgel lépi túl középhelyzetét (egyensúlyi helyzetét). Ebben az esetben a pörgettyű a föntmondottak értelmében visszatér véghelyzetéből és pedig oly sebességivel, mely a kocsi mindenkori billentőnyomat,ékával arányos és a pörgettyű középhelyzetében a legnagyobb értéket éri el. A kocsi ebben a pillanatban véghelyzetében áll. Erre azután a folyamat megfordul. A tovább kilengő pörgettyű a kocsit fölegyenesíti, mimellett most a pörgettyű labilitási nyomatéka ugyanazt a szerepet játsza, mint amelyet előzőleg a kocsi súlynyomatéka játszott. A fölegyenesedő kocsi sebessége a közép fölé nagyobbodik. Ezáltal a pörgettyűmozgás mindig fokozottabban késleltetik: a pörgettyű véghelyzetébe kerül, amikor a kocsi középhelyzetét és így legnagyobb sebességét elérte. Ezután a játék elölről kezdődik. A találmány föntleírt kiviteli alakjánál a pörgettyű olymódon van fölfüggesztve, hogy súlyponthelyzete folytán labil egyensúlyi állapotban van. Azonban ehelyett a fölfüggesztést, olymódon is foganatosíthatjuk. hogy a pörgetyűk közömbös vagy stabil helyzetben van fölfüggesztve, azonban oly erők hatása alatt áll, melyek őt, labillá teszik. Ily elrendezést mutat pl. a 2. ábra. A (4) pörgettyű az (5) tengely körül forog, mely a (10) keretben (fi)-nál és (9)-nél van ágyazva. Ez a keret a rendszer súlyponttengelyét képező (7) tengellyel (8) csapágyakban van ágyazva, melyek az (1, l)-el jelölt koísikeretre vannak erősítve. A pörgettyű tehát közömbösen van a kocsiban fölfüggesztve. A (7) tengely végein két (11) forgattyú van elrendezve, melyekbe két a kocsikeretre támaszkodó (12, 12) nyomórúgó kapaszkodik. Mint látható a közömbös pörgettyűt e két rúgó labil egyensúlyi helyzetben tartja. Ha a pörgettyű kileng, akkor a rugók a pörgettyűt a pörgettyűkilengés növekedésével nagyobbodó nyomatékkal billenteni igyekszenek, pontosan úgy, mint az 1. ábra szerinti elrendezés lendítőtömegének túlsúlya. A 3. ábra azt mutatja, hogy miképen érhetjük el ugyanazt a hatást (13, 13) húzórugók segélyével. Magától értetődik, hogy a rúgóerőket más, célszerűen elrendezett erők, mint mágneses vagy elektromágneses húzó- vagy nyomóerők, gáz- vagy víznyomás és hasonló is helyettesítheti. A közömbösen fölfüggesztett és az említett segéderők egyike által labillá tett pörgettyű elrendezés azzal az előnnyel bír, hogy a súlypontja körül lengő pörgettyűnek tömegellenállása a haladási sebesség változtatásánál nem fejthet ki visszahatást a kocsira. Ezenkívül a rugók célszerű elrendezése által a csapágy-súrlódási nyomaték is lényegesen csökkenthető. Ha a pörgettyűre a gyronyomatékokkal együttesen csak az említett labilizáló erő hat, akkor az eredő külső erő állandó nagysága és iránya mellett a rendszer mozgása oly módon megy végbe, hogy a pörgettyű-idomtengelyének mindegyik pontja (kivéve a fölfüggesztési pontot) a térben oly elipszoidszerű pályát ír le, mely idő tekintetében állandó sugarakkal bír. Minden föllépő lengés tehát eredeti am pl dudáját tartaná meg. A pörgettyűkeret csapágyaiban elkerülhetetlen súrlódás a pörgettyű mozgásirányával állandóan ellentétesen hat és az idomtengelynek a mozgásirányra merőleges eltérítését, eredményezi, oly értelemben, hogy a pörgettyű eliptikus pályájából kifelé eltereltetik. Ennek folytán a lengések divergálnak. Ugyanezen befolyással bír az az ellenállás, mely a sínen a kocsi lengőmozgásával ellentétesen hat. A pörgettyűre a labilisáló erőn kívül oly póterő hat, mely a pörgettyűelőnyomulást gyorsítja. Ezáltal a föllépő lengés amplitudái konvergenssé tétetnek, míg a rendszer az egyensúlyi helyzetben nyugalomba IDáUIBA'S
