50354. lajstromszámú szabadalom • Berendezés járműveknek vagy más labil egyensúlyi állapotban lévő testeknek pergettyűhatás által egyensúlyi helyzetben való tartására

súrlódásoktól, tökéletesen fiiggetlenek(menynyiben e helyen csak a járműnek a stabillá teendő tengely körüli mozgását vesszük fig\ elembe) és csak a járműnek egyensúlyi helyzetéből az egyik vagy a másik irányban való kis eltérése után lépnek a járművel ideiglenes kényszermozgású összeköttetésbe, hogy ezáltal előnyomulást kapjanak. Eszerint tehát az ismert elrendezések működési módja már alapelvében is eltér a találmány tárgyától.

Ha egy zavaró erő, melyet a nehézségi erő, centrifugális erő és a szélnyomás eredője képezhet, a labil egyensúlyi helyzetből már kimozgatott járművet fölbillenteni igyekszik, akkor az erő nyomatéka a kocsinak a mindenkori labil egyensúlyi helyzetből való kilengése nagyságával nagyobbodik, minthogy az az emeltyűkar, amelyen az eredő működik, állandóan nagyobbodik. Ennekfolytán tehát ugyanily mértékben kell a pörgettyű fölállító nyomatékának a lengés nagyságával nagyobbodnia. Minthogy ez a nyomaték a pörgettyűnek adott forgássebessége és adott tehetetlenségi nyomatéka mellett csak az előnymoulás szögsebességétől függ, ennekfolytán egy helyesen működő pörgettyűnél a pörgettyű gyrostatikus nyomatékának annál nagyobbnak kell lennie, minél nagyobb a kocsinak a labil egyensúlyi helyzetből való kilengése.

A pörgettyű stabil fölfiiggesztése által épen az ellenkezőt érjük el. A stabil módon fölfüggesztett pörgettyűnek stabilitási nyomatéka ugyanis a kilengő pörgettyű gyrostatina nyoraatékát csökkenti, amennyiben a stabilitási nyomaték az előnyoinulási sebességet késlelteti és így a kocsi fölbillenésére vezet. A közünbösen fölfüggesztett pörgettyű is a labil jármű nem szakaszos billenő mozgását eredményezi. Jelen találmány szerint azonban a labil ágyazás és a járművel való állandó kényszermozgású összekötés által elérjük, hogy a pörgettyűkilengést a középhelyzet túllépése után a labilitási nyomaték gyorsítja úgy, hogy a pörgettyű íivrostatikus nyomatéka minden pillanatban a kocsikilengés nagyságának felel meg. A pörgettyű és kocsi között csak ily módon

I léphet föl az állandó önműködő stabilizáláshoz szükséges és az alábbiakban leírt kölcsönhatás.

A mellékelt rajzokon a találmány vázlatosan van föltiiutetve. Az

1. ábra a pörgettyűnek egyvágányú járműben olymódon való fölfüggesztését mutatja, hogy a pörgettyű a nehézségi erő behatása alatt labil egyensúlyban helyezkedik el. A

2. és 3. ábra két különböző módot mutat arra, hogy miképen tehetünk rugók alkalmazása által oly pörgettyűt labillá, mely a nehézségi erő tekintetében közömbös egyensúlyi állapotban van. A

i. ábra azon elrendezés vázlata, mely akkor alkalmazandó, ha a súrlódás, légellenállás stb. befolyásai kiküszöbölendők. Az

5. ábra egy kiviteli példát mutat. A.

fi—S. ábrák a pörgettyű működését mutatják oly esetekben, melyekben oly külső erők lépnek föl. melyek az egyoldalú terheléshez hasonlóan, oldalt hatnak a járműre.

Az 1. ábrában (1) jelöli a jármű keretét, mely jármű a (2—2) kerekekkel a (3) sinen fut. A jármükeretben a (4) pörgettyű van ágyazva és pedig olymódon, hogy a pörgettyű lengő tömege a függélyes (5) tengelyen ül, melyek alsó vége a (6) talpcsapágyban fut, míg fölső vége szabad. A (6) talpcsapágy a vízszintes (7) tengelyen van megerősítve, mely az (1) járműkereten lévő (8—8) csapágyakban leng. Mint látható a (4) pörgettyű két egymásra merőlegesen álló tengely, nevezetesen a (7) tengely és a futósín által képezett (3) tengely körül lenghet.

A jármű labil egyensúlyi állapotban van, amennyiben a (3) tengely (a futósín) körül billenni igyekszik. A jármű mozgása és a pörgettyű mozgása között (súrlódásmentes mozgást föltételezve) 90°-nyi fáziseltolódás van.

Ha ugyanis a kocsi legnagyobb kilengését elérte, eszerint tehát egy pillanatra nyugalomba kerül, akkor a pörgettyűnek a billenő nyomatékot kompenzáló gyrostatikus hatásának és ezáltal előnyomulási