50345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi részekből, különösen mangrove kérgéből előállított cserző anyagot tartalmazó kivonatoknak kezelésére
fürdőjéül szolgáló cserző csávához adagolandó oldat gyanánt alumínium- és zínkszulfátoldatot használni. A mellékelt rajzban a találmánybeli eljárás foganatosítására szolgáló bontócella egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. A kezelendő cserző csávának fölvételére szánt, cinkből készült (a) edénybe a (b) áttörésekkel ellátott (c) aluminiumbenger van beillesztve, melynek alsó széle célszerűen a (d) szigetelő lábazatokon nyugszik, míg annak fölső széle a cinkedénnyel vezető összeköttetésben áll. Az (a) edényben, a (c) aluininiumhenger belsejében az (e) agyagcella, ebben pedig egymás mellett, az (f) zinklemez és a (g) aluminiumlemez van elrendezve. melyeknek fölső szélei egymással vezető összeköttetésben állanak. Az (a) zinkedény és a (c) aluminiumhenger együttesen a katódát, az (f) cinklemez és a (g) aluminiumlemez pedig együttesen az anódát alkotják. Az (a) edénybe töltjük be már most a kezelendő cserző csávát, melynek cserzőanyagtartalmát célszerűen 15%-ra szabjuk meg, de annyira növelhetjük, hogy a csáva foktartalma a csapadékoknak önmagától történő lerakodását vagy kicsapódását még éppen lehetővé teszi. A cserző csávához a festőlakkot fejlesztő hydroxydokat szolgáltató, alumínium- és zinkszulfátnak vizes oldatát adagoljuk és pedig a festőanyag erősségének megfelelő mennyiségben. Az (e) agyagcellát csekély mennyiségű alumínium- zinkszulfátot föloldva tartalmazó, lágy vízzel töltjük meg; ekként mindkét (a, c), iil. (f, g) elektróda oly fémsóoldatokba merül, melyek ez elektródák fémjeit tartalmazzák. A mangrovefának sötét szinti kérgéből előállított kivonatok használatára nézve a következő súlyviszonyok mutatkoztak célszerűeknek : 1 kg. száraz cserző anyaghoz kbl. 10 g. aluminiumszulfátnak és 0'3 g. zinkszulfátnak BO g. vízben való oldatát használjuk. Az (ej agyagcella töltéséhez elegendő, ha a víznek minden 1000 g.-jához 1—2 g. aluminiumszulfátot és O 'ó g. cinkszulfátot adagolunk. A cserző csávának ezen cellában történő elektrolyzisénél, amelynél a cserző csáva, amint már említtetett, az (a) cellában van, a két hozzáadagolt és egyéb jelenlévő sónak sávjai az (e) agyagcellába vonulnak, míg a csersav az agyagcellán át nem áramlik. Az (a, c) katódán képződnek azon csapadékok, melyek a bőrgyártásra nézve káros festőanyagoknak egy részét tartalmazzák, míg ezen anyagoknak másik része a kivonatban marad és valószínűleg redukció folytán színteleníttetik. Ha a cserző csávából időnként vett, tisztára szűrt próbák a színtelenítésnek további fokozódását már nem mutatják és ebben az oldatban a kénsavnak már csak nyomait lehet kimutatni, akkor az elektrolyzist megszakítjuk, a cserző csávát ismert eljárás szerint derítjük és elgözölögtetés útján a kívánt foktartalomra hozzuk. Hogy a cserző csávából kicsapott festőlakkcsapadék számbavehető mennyiségű cserzőanyagot nem tartalmaz, kitűnik abból hogy a festőlakkból készített oldatok cserző hatást nem gyakorolnak. Az elektródákul használt fémek megválasztása mindig az elekrolytnak összetételétől függ. Az elektródák elrendezése, valamint az anóda és a katóda közötti likacsos válaszfalnak kiképzése a cella mindenkori alakjának megfelelően módosítható anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege változást szenvedne. Hogy az elektolytos cella katódaterének belsejében beálló reakciók tényleg a részletezett módon mennek végbe, az — miként az ezen elektrolytos reakcióban alapuló további megfontolások mutatták — kitűnik azokból a reakciókból is, melyek a kivonatoknak aluminiumamalgámmal vagy a földfémek karbidjaival történő kezelésénél lépnek föl. Ugyanis az aluminiumamalgámnak a cserzőanyng vizes oldatának hatása alatt beálló bomlásakor egyrészt hydrogén, másrészt aluminiumoxydhydrát képződik. Ezen két anyag az elektrolytos reakcióhoz hason
