50344. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegre vagy keramiai anyagra beégetett vagy beégetendő képek előállítására
Megjelent 1910. évi december hó 5-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LETRAS 50344. szám. XVII/b. OSZTÁLY. Eljárás üvegre vagy kerámiái anyagra beégetett vagy beégetendő kepek előállítására. REICHNER 13BUNO JÁNOS ÉPÍTŐMESTER SZ-I REICHENAUBAX —A-bejelentés napja 1910 március hó 17-ike. Elsőbbsége 1909 március hó 20 ika •Jelen találmány tárgya eljárás üvegre, porcellánra vagy egyéb kerámiái anyagra beégetett vagy beégetendő képek előállítására. Képek alatt díszítések, föliratok vagy más tetszőleges rajzok értendők. Ismeretes, az ily képeknél fehér festéknek, mint födő alapnak alkalmazása, amely a kép intenzitását valamennyire, azonban csak csekély mértékben emeli, az áttetszőséget azonban nem tudja megszüntetni. Nem lesz a hatás még akkor sem jobb, ha a fehéret, mint födőanyagot ismételten nyomtatjuk rá a tárgyra, ezenkívül ekkor még az is tekintetbe veendő, hogy a többszöri rányomtatás a munkafolyamatot körülményessé teszi, mert a nyomást a fehérnek minden rányomtatása után szárítani kell. Ennek következtében több időt, munkaerőt és anyagot használunk föl, mint egyszeri nyomás esetében. A találmány értelmében a beégetendő képekhez födőanyag gyanánt fémet vagy más át nem látszó, a beégetésre alkalmas anyagot alkalmazunk, ami által azt az előnyt és új hatást érjük el, hogy a kép áttetszőségét már a födőanyagnak egyszeri rányomtatása után teljesen elvesztette, intenzitása pedig lényegesen emelkedett. Amint már említettük, eme beégethető i festékekkel nyomtatás útján előállított, lej húzható képek födőanyaga gyanánt fémen l kívül más át nem látszó anyagot is hasz| nálhatunk. Erre a célra különösen fémötvözetek, továbbá a kerámiában alkalmazást nyerő földek, különösen mangan- és vastartalmú földek és kaolin jönnek tekintetbe. Ismeretes volt már ugyan az. hogy üvegre és kerámiái anyagokra kézzel tetszőleges díszítéseket fessünk fémek, pl. arany, ezüst, platina stb. alkalmazásával. Itt azonban a fém mint díszítés, és nem mint találmányomnál, a tulajdonképeni képfödcanyaga gyanánt szerepel, mely utóbbi esetben a képhez hasonló módon, nyomtatás útján előállított és bizonyos körülmények között szemmel nem is látható fémrétegnek az a célja, hogy a színek áttetszőségét megszüntesse, ellenben azok intenzitását növelje. Másrészt a közönséges lehúzóképeknél, amelyeket hideg úton húznak le, az is ismeretes volt, hogy a képeket bizonyos fémréteggel vonják be, amelynek különösen az a célja, hogy a képnek tartósságát és összetartását nagyobbítsa. Ezzel szemben jelen találmánynál be-
