50343. lajstromszámú szabadalom • Belső elégéssel működő erőgép

pontja annak mélyebben lévő részébe esik.

A dugattyú (4, 5) végei és (6) középrésze a rajz szerint tömítőgyűrűkkel vannak föl- ' szerelve, a (6) középrész pedig a (4, 5) j részekkel szemben excentrikus helyzetben ; van ágyazva. Az 1. ábrán látható fogana- | tosítási alaknál a (7) dugattyúrúd a dugattyú (6) középrészével van kapcsolva, a

(o) kompressziókamrában mozog és egy : (8) tömítőszelencén megy keresztül. Ez ,a j tümítőszelence e foganatosítási alaknál | nincs túlnagy hőségnek kitéve, minek foly- i tán nagyon tartós és állandóan jól tömít. | A (7) dugattyúrúd egy (9) keresztfejet j mozgat, amely a (10) vezetékeken csúszik j ide-oda. A keresztfejhez egy (11) hajtórúd j kapcsolódik, ez és a (13) forgattyú forgatja a (12) tengelyt. Amint az a rajzon j látható, a henger egyes öntvényekből van összeállítva, amelyek egymással alkalmas j módon vannak összekötve és vízhűtés cél- j jára üregekkel is láthatók el. Természete- j sen a tüzelőanyag meggyújtására és az ; égési termékek elvezetésére megfelelő be- j rendezésekről kell gondoskodni, amelyek • azonban annyira ismeretesek, hogy külön leírásuk fölösleges. A géphengerek öntvényein a (14, 15, 16, 17) nyílások vannak, ; amelyeken és az azokat összekötő (18) ; csatornákon át az egyik henger (3) kom- : pressziókamrája a mellette lévő henger (1, j 2) robbanó kamráival közlekedik. A tüzelő- ! anyag a (19) csatornán át jut a kompreszsziókamrába, az égési termékek pedig a j 120) csatornán át távoznak el (3. ábra). \

A 4. ábrán látható foganatosítási alaknál a kompressziókamra belsejében lévő dugattyúrúd két (21, 22) részből áll, amelyek közül a (21) rész a dugattyúra van erősítve, a (22) rész pedig úgy elrendezve, ; hogy pl. egy fúrót, vagy hasonló szerszá- í mot tarthasson. A (23, 24) nyílások alkal- j más módon rendezhetők el.

Az 5. ábra a dugattyúszerkezet egy má- j sik foganatosítási alakját mutatja, melynél a dugattyú két részét egy golyós kapcsolódarab lazán akként köti össze, hogy az oldalnyomás egyenletesen oszoljon el a dugattyú falára és a dugattyú meg ne szorulhasson. Ezen az ábrán a (25) hengernek külső végein a (26. 27) robbanó kamrái vannak. A középen a kiszélesbített kompressziós (28) kamra van elrendezve. A (26, 27, 28) kamrák belső falai hengeresek, a (28) kamra pedig a (26, 27) kamrákkal szemben excentrikus helyzetű. A dugattyú áll a (29, 30) végrészekből, amelyek pontosan vannak a (26. 27) robbanó kamrákba illesztve és a megfelelően szélesebb (31* dugattyúközéprészből, amely a (28) lcompressziós kamrába van pontosan beillesztve. A dugattyúrészeknek itt is tömítőgyűrűik vannak. A (32) dugattyúrúd a (31) dugattyúközéprésszel van összekötve.

E (31) dugattyúközéprész fölső és alsó (33) meghosszabbításokkal van ellátva, amelyek tetszőleges alakúak lehetnek, az ábrán pedig szárny vagy rúdalakúak. E meghosszabbítások a (34) golyókban végződnek, amelyek a szélső (29, 30) dugattyúk (35) mélyedéseibe lazán vannak beillesztve. A dugattyú tehát lényegében a két szélső és a középrészből áll. A középrészt a szélső részekkel egy golyós csukló, vagy általános csukló köti össze. E laza kapcsolás a szélső dugattyúrészek és a dugattyúközéprész között, amely utóbbi részre a dugattyúrúd van erősítve, a gép működésénél nagyon előnyös, mert ezáltal a dugattyúrészek a (25) henger falaihoz önműködően hozzá simulnak úgy, hogy a dugattyúrészek hengeres fölületei szoros érintkezésben vannak a henger megfelelő hengeres falaival, és pedig mindenkor egész hosszúságukban. Ezáltal a dugattyú, illetve henger falainak különösen a hosszú dugattyúknál bekövetkező egyoldalú kopása van megakadályozva, mert hosszú dugattyúknak mindig vannak oly pontjai, amelyek nem érintkeznek szorosan a henger falaival, amiből nemcsak egyoldalú kopás, hanem hiányos tömítés is következik, amely a gép működésére többé-kevésbbé káros hatást gyakorol. E hátrányt azonban a dugattyúrészeknek találmányom szerint való csuklós összekötése által kiküszöbölöm, mert,amint már említettem, a dugattyúrészek önműködően simulnak a henger falaihoz, és így