50288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtol élesztő előállítására

Megjelent 191Q. évi november hó 29-én. MAGY, ^^ KIR. SZABADALMI JBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50288. szám IV/b. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt élesztő előállítására. KRÜIS KÁROLY TANÁR PRÁGÁBAN. Pótszabadalom a 30734. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1910 február hó 26-ika. A törzsszabadalom szerint az élesztőt keményítőmentes burgonyaléből és répáié­ból nyerjük. Kitűnt, hogy melászt is lehet alkalmazni, még pedig vagy a burgonyáié helyett, vagy adalék gyanánt. A burgonyáié az élesztőnek répaléből való előállításakor az élesztősejtek szapo­rodását fölszívható nitrogén- és káliumfosz­fát-tartalma folytán segíti elő. Kitűnt, hogy ha a burgonyalét annyi melasszal pótoljuk, hogy ennek extrakttartalma egyenlő legyen a különben használt burgonyáié extrakt­tartalmával, ugyanolyan minőségű és mennyi­ségű élesztőt nyerünk, ámbár a nyersanyagok összetétele különböző. A melász kisebb kálium-és nitrogéntartalmát úgy látszik a fokozottabb cukortartalom pótolja. Ha nem adunk túl sok melászt a répaléhez, kifogástalan élesztőt nyerünk még akkor is, ha a me­lászt oly állapotban használjuk, amint az a cukorgyárból kikerül. A melász előzetes tisztítása fölösleges, míg a korábbi eljárá­soknál ez szükséges volt. A melász előze­tes tisztításának kiküszöbölése valószínűleg azáltal válik lehetővé, hogy a melász tiszta­sági fokát a répáié lényegesen emeli. Ki­tant, hogy a cukorrépa súlyához viszonyítva 5—10% melászt legcélszerűbb alkalmazni. Nagyobb mennyiségű melász már befolyá­solja az élesztő minőségét, 5% melász azonban oly élesztőt szolgáltat, mely a ré­paléből és burgonyaléből nyert élesztővel egyenrangú. Még előnyösebb répalét, burgonyalét és melászt együttesen alkalmazni. Ugy látszik ugyanis, hogy az élesztőfejlesztés céljából előnyös különböző alakú nitrogént nyújtani táplálék gyanánt. Ha az élesztőt csak répa­léből és melászból készítjük, a sterilizált cefre szűrése kissé nehézkes, ezt azonban azáltal könnyíthetjük meg, hogy a cefréhez oldhatlan neutrális anyagot (pl. kilúgzott szalmaszecskát) adunk. Lehet a répalevet a törzsszabadalom sze­rint magában is élesztőre földolgozni, de ekkor gondoskodni kell, hogy más ásványi és nitrogéntartalmú tápanyaggal segítsük elő az élesztő szaporodását; ezen eljárás azonban kevésbbé ajánlatos, mert ennél fokozódnak azon nehézségek, melyek a répa­léből és melászból való élesztő gyártásánál a tiszta oldat előállításakor fölmerülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents