50272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas és acél festésére

pl. a finoman porított fémszulfidot valami olajjal vagy vízzel keverjük és ecsettel vagy kefével föl vissz ük A keletkező kénhidrogén a vasat és a rajta tápadó oxidokat is kénsavvá alakítja át. Az így átalakított fölületet is lehet már most anilinnal vagy más orgános festőanyagokkal megfesteni. Az említett fémszulfidoknak festőanyagot termelő bázissal együtt való hevítése által szintén keletkeznek az úgynevezett kénfestékek, amelyek kiválóan valódiak és tartósak. A festék egyúttal igen jó rozsdavédőszert képez. Mindezekben az esetekben a reageneiáknak beégetése vagy a vas- és acéltárgyak izzítása, ellentótben az ismert eljárásokkal, szükségtelen. A jelen eljárás tehát amazoknál sokkal egyszerűbb és minden esetben alkalmazható, hidaknál és olyan nagy tárgyaknál is, amelyek már szerelve vannak. Ahelyett, hogy a fönt leírt műveleteket ngymásután végeznők, lehet • a nevezett vegyszereket egy folyós eleggyé egyesíteni és a vasat azzal bemázolni. Ilyen elegy, amely máz gyanánt szolgálhat, pl. aluminiumszulfidpor keverve anilinnal és lenolajjal és valamely, anilinban oldott anilinsóval. Megemlítendő még, hogy a jelen eljáráshoz hasonló eljárások az alumínium oxidálására és festésére már ismeretesek, itt azonban a folyamat lényegesen máskép megy végbe. Az alumínium alkaliákkal, savakkal és sókkal, pl. kloridokkal való maratás által csak oxidálásra indíttatik és az oxidálás magától halad tovább a levegő oxigénjének behatása vagy vízelbontás folytán, mi mellett lassanként az egész Alumíniumdarab szétesik, míg a vasnak föntemlített mesterséges oxidálásánál a megfelelő oxidréteg az alatta fekvő vasat a további oxidálástól megvédi. Hogy ellenben az alumínium további oxidálását megakadályozzuk, a mesterséges oxidréteget izzítás útján rögzíteni kell, úgy hogy tehát itt is épen azok a körülmények forognak fönn, amelyeket a korábban ismertté vált rozsdavédőeljárásoknál oxidálás útján említettünk. A jelen eljárásnál az izzítás elmarad és az egyenletes festést azáltal érjük el, hogy az oxidréteghez illetve kénvasréteghez olyan festőanyagokat keverünk, amelyek tisztán kémiai redukció illetve oxidáció útján hatnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás vas és acél festésére a rozsdaképződés megakadályozása céljából, jellemezve azáltal, hogy előbb mesterségesen egy oxydréteget hozunk létre a vas fölületén és ezt azután valamely orgános redukáló hatású festőszerrel kezeljük. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy előbb mesterségesen kénvasréteget hozunk létre a vas fölületén és ezt azután olyan festőszei'ekkel kezeljük, amelyek kénnel kénfestékeket képeznek. 3. Az 1. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a vasat előbb közönséges hőmérsékleten olyan vassóoldattal kezeljük, melyhez valamely vízben oldható anilinsót adtunk és azután a festék előidézése céljából krómsavval oxidálunk. 4. Az 1. igény szerinti eljárás .foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a vasat előbb egy vassóoldatba, azután kromsavoldatba, végül pedig anilin és lenolajkeverékbe mártjuk. 5. A 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a vasat ként könnyen leadó fémszulfidekkel kezeljük és a fölületén képződött kénsavat anilinnal vagy más orgános festőanyaggal megfestjük. 6. Az 1—5. igények szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a festőanyagokat, az oxidálószereket és szulfidképző szereket valamely kötőszerrel keverve máz gyanánt visszük föl. 7. Máz vas és acél számára a rozsdakénződés megakadályozására, amely áll egy, vas számára való oxidáló- és szulfidképzőszer elegyéből és olyan festőszer-