50265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zománcfényű bevonatoknak hideg úton való létesítésére szolgáló bevonóanyag előállítására

Megjelent 1910. évi november hó '44-én. MAGY. ^jjj KIK. SZABADALMI jBK HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50265. szám. I V/h/l. OSZTÁLY. Eljárás zománcfényű bevonatoknak hideg úton való létesítésére szolgáló bevonóanyag előállítására. MEDVECZKY ZSIGMOND MÉRNÖK ARADON. A bejelentés napja 1908 november hó 27-ike. Találmányom tárgya eljárás oly bevonóanyag előállítására, mely különböző tárgyakra fölmázolva, ezeken hideg úton, magasabb hőmérsékletnek és az időjárásnak ellenálló zománcfényű színtelen bevonatot és közönséges vagy szépített ásványfestékkel keverve ugyancsak hideg úton, magasabb hőmérsékletnek és az időjárás hatásának ellenálló zománcfényű színes festést létesít. A jelzett eljárás szerint előállított bevonóanyag lehetővé teszi, hogy pld. kályhákon vagy más fűtőtesteken hideg úton színtelen vagy tetszőleges színű zománcréteget illetőleg zoöiáncos festést állítsunk elő, ami eddig csupán csak beégetés által volt lehetséges, továbbá hogy a gyorsan pusztuló olajfestést helyettesítsük úgy kő- vagy téglafalakon, mint vakolaton, fa- és fémtesteken és főleg a vason ennek rozsdásodásának meggátlására. A találmány tárgyát képező eljárás szerint előállított folyadék lényeges része vízüveg, melyet különleges módon előkészítve annak alkalmazását gátló tulajdonságaitól megfosztunk. A közönséges vízüveg erősen alkalikus oldat, amely tulajdonsága miatt az időjá| rással szemben nem eléggé, a magasabb hőmérséklettel szemben pedig egyáltalán nem ellenálló, a vele befestett fölület fölhevítésénél fényét elveszíti, fölhólyagzik, kijegecedik illetőleg fölbomlik úgy, hogy azt hőálló fényes festés részére alkalmazni nem lehet. Szerves anyagokkal a vízüveg egyáltalán nem áll össze, de különben is pld. az olajok magasabb hőmérsékletnél elszenesednek, azért ily célra vízüveggel egyáltalában nem keverhetők. Ettől eltérően a találmány tárgyát képező eljárás szerint előkészített vízüveg az említett hátrányoktól ment és jól elkészítve nemcsak a keramikai anyagból készült kályháknál és más fűtőtesteknél nem változik meg az ezek külső folületén föllépő maximálisan mintegy 150° C hőmérsékletnél, hanem gondos kezelésnél kellő kiszáradás után még 300°, sőt ennél is magasabb hőmérsékletnek is jól ellenáll. Ezt a tulajdonságot azáltal érjük el, hogy a fölösleges alkálit gázalakú gyönge savak vagy halogén elemek óvatos, bizonyos magasabb hőmérsékletnél és az oldat lehetőleg állandó koncentrációja mellett történő bevezetésével oly mérvben közömbösítjük, hogy az éljárás befejeztével az