50261. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a szikraszórás megakadályozására, valamint a léghuzamoknak kürtőkbe való növelésére
- 2 -gásba hozza. A. szélzászlónak a süvegtől való véletlen oldását a (c) csapszög akadályozza meg. A (9) süveg (14) csuklóval és (15) horoggal van ellátva, hogy a süveget szükség esetén fölemelhessük. A szerkezetnek a kürtőn való megerősítése a belső (2) henger (3) kúpos végének a kürtőcsatornába oly módon való behelyezése által történik, hogy a szerkezet rögzíttetik. A szerkezet működési módja a következő: A (6) vályúban meggyülemlő esővíz a (7) furatokon át az (1) tartályba folyik, mely a (B) kifolyó csövek magasságáig megtelik vízzel. Ezen kifolyó csövecskéken át folyik le a még utána áramló vízmennyiség. A (4) hengervégből elszálló füst az (5) födőbe ütközik és az 1. ábrában föltüntetett nyilak irányában lefelé halad, körüljárja a (2) hengert, érintkezik a vízzel és fölfelé száll. Az esetleg a füsttel tovavitt szikrák a vízgőzzel való érintkezés után elalusznak és a vízbe hullanak, tehát C3ak a kürtő közeié' ben maradnak. A szerkezetnek egy másik foganatosítási alakja a 4—6. ábrákban van föltüntetve. Ezen szerkezet szükség esetén vasúti járműveken ventilátor gyanánt is alkalmazható. A szerkezet a (16) hengerből áll (5. ábra), mely (17) ablakokkal és (18) szárnyakkal van ellátva (6. ábra). Ezen szárnyak a szabad teret meghagyó és a (21) kapocs által rögzíthető (19) süveg által födetnek. Fölülről a (22) csukló körül (5. ábra) forgatható és a (21) horog segélyével rögzíthető (20) süveg födi a hengert, mely süveg tisztítás céljából könnyen nyitható. A (10) hengerben a (23) csonkakúpalakú tartály van elrendezve, mely a (17) ablak fölső szegélyéig ér. A (16) henger középső részén azonkívül kivágásokkal ellátott (24) harántlécek vannak elrendezve (4. ábra), melyeken át az egyik végen (28) fogantyúval ellátott (27) tányér, másik végén pedig (26) nyúlványokkal ellátott (25) rúd megy át, mely a szerkezetnek alulról való elzárására szolgál. A (31) gyűrű fölött és alatt elrendezett (29), ill. (30) fölületek a szerkezetnek a kürtőn való megerősítésére szolgálnak. Ha a szerkezetet, vasúti kocsikon akarjuk alkalmazni, a (16) hengerfal és (31) gyűrű közé (32, 33) szigetelőanyagot iktatunk, hogy a szomszédos fás részeket a meggyulás ellen megvédjük. Ezen szerkezet működési módja a következő: Megfogjuk a (28) fogantyút, elforgatjuk addig, míg a (26) nyúlványok a (24) harántlécek kivágásaiba kerülnek és ilyen módon a következő harántlécig sülyednek, a rúddal és a tányérral együtt. A szerkezet ekkor ventilátor gyanánt működik. Mennél több nyúlványt engedünk a harántléceken átcsúszni, annál mélyebbre sülyed a tányér és ennek folytán annál nagyobb lesz a szerkezet nyílása. A levegő a hengerbe nyomul és a (17) ablakon át, ahogy ez a 4. ábrában nyíllal jelölve van, kifelé áramlik, amikor is a szembenfekvő oldalon léghuzam keletkezik. A külső szél a levegő kiáramlásának nem állja útját, mivel azt a (18) szárnyak és a (20) süvegnek kihajlított vége eltereli. Ha a szerkezet kürtők védőszerkezete gyanánt alkalmazandó, a (27) tányért és a (23) hengert kivesszük. A szerkezetbe jutó füst, mint már fönt említettük, kifelé áramlik, a szikrákat azonban a szárnyak és a süveg visszatartja. A találmány szerkezeti részletei természetesen sokféleképpen módosíthatók a különböző alkalmazási helyeknek és a kürtő berendezésének megfelelően. A füst vagy levegő keringését belső válaszfalak beiktatása vagy eltávolítása által növelhetjük vagy csökkenthetjük. A szerkezet végül lámpásokon is alkalmazható. Hogy a szerkezetet szorosan a kürtőkre illeszthessük, a kürtőcsatornák kiépítésére ajánlatos a 7. és 8. ábrákban föltüntetett szerkezet alkalmazása, mely négyszögletes szekrényből áll, melynek falai egymással csuklósan vannak összekötve és egy fogantyú segélyével excentrikusan rögzíttetnek. Ezen szekrényt, amelynek átmérője egyenlő a kürtő nyílásával, téglával körülépítjük és azután a szerkezet emelésére a