50206. lajstromszámú szabadalom • Hengermű bolygószerűen mozgatott hengerekkel

- 3 — pen úgy, mint a 2. ábrában föltüntetettnél, •egy és ugyanazon vezető testek szabják meg a két hengerpár megmunkálási útját. Lehet azonban mindegyik (b3, b4) heiígerpár számára külön, egymástól eltérőeú alakított (d3, d4) vezető testeket (4. és 5, ábra) alkalmazni, amikor is a hengereknek lengési szögét célszerűen nagyobbra szabjak meg, mint amekkora a hengereknek a hozzátartozó (d3) íII. (d4) vezető test által megszabott megmunkálási útjának felel meg. Annak biztosítása céljából, hogy a vezető test csakis a neki megfelelő hengerrel működjék együtt, a (b4) hengerek tengelye rövidebbre van megszabva, mint (b3) hengereké (5. ábra). Ekként a (b4) hengerek a visszairányuló löketnél kitérhetnek s így nem jutnak a (d3) vezető testek hatása alá. Az előremozgásnál a (b3) hengereket mozgásuk végén a (d4) vezető testek is vezetik. A két hengerpár között való munkafölosztásnak további előnye, hogy az egyik hengerpárnak a másikétól eltérő kaliber adható. Ha ugyanis az összes hengereknek, mint a törzsszabadalom tárgyánál, azonos kalibert adunk, akkor minthogy ezen kaliberrel úgy a nagyobb átmérőjű munkadarabot, mint a sokkal kisebb átmérővel biró nyújtott csövet kell megmunkálni, hátrány nélkül csakis olyan kalibereket alkalmazhatunk, melyek ovális alakkal bírnak és így a simítási periódus alatt a csőfölületnek csak aránylag kis részére hatnak. Ha azonban a megmunkálási utat, mint a 3. és 4. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakoknál, két részre vagy — több, mint két hengerpár alkalmazása esetén — több részre osztjuk, akkor a hengereknek oly kaliber adható, mely a számukra megszabott útdarab alatt kifejtendő munka természetének legjobban megfelel. Ehhez képest a munkadarab nyújtásának megfelelő, célszerűen a 6. ábrában föl tüntetett kaliber adandó, míg a kihengerelt rész elsimítására szolgáló (b4) hengereknek nagyjában a 7. ábrában föltüntetett, azaz oly kisebb calibert fogunk adni, mely a cső palástját egészen vagy majdnem egészen fogja körül Lehet az egyik hajtó test helyett úgy, mint a törzszabadalom tárgyánál, egy helytálló odort vagy üllőt elrendezni. A törzsszabadalom tárgyánál a hengerekre ható rúgók a tengelyeken kívül, ezek és a hajtó test kerülete között vannak elrendezve. Ezén elrendezésnél már most a rúgók fölvételére szolgáló vájat folytán a tengelyek számbavehető mértékben gyengítve vannak. Ezen hátrányt elkerülendő a találmány szerint a következő szervezeti kiképzéseket alkalmazzuk: A 8. és 9. ábrákban föltüntetett fogananatosítási alaknál a centrifugális, erő ellenében működő (g') rúgók a (c) hengertengelyek és az (a) hajtótest közepe között vannak elrendezve. A rúgók egyik végükkel, a hajtótesttel mereven összekötött (g2) koronghoz szorúlnak, melyen a (c) tengelylyel összekötött húzásra igénybevett (g) rúd van átvezetve, melynek (g3) feje a rúgónak ellenkező végéhez szorul. A 10, és 11. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a (g) rúgók a hajtótestben az ([) csapok körül elforgatható kétkarú (g) emeltyűk segélyével hatnak a (c) hengertengelyekre. Ezen elrendezés azzal az előnnyel jár, hogy az (a) hajtó test kisebbre adódik ki és hogy ennélfogva a (c) tengelyek a hajtó test belsejében közelebb rendezhetők el anélkül, hogy a (gO rúgók ágyazásához szükséges vájatok folytán az (a) hajtó test káros gyöngítést szenvedne. A 12. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (g') rúgók helyett az (a) hajtó testnek fúrataiban légtömítően vezetett és állandóan légnyomás alatt álló (g2) dugatytyúk vannak alkalmazva. A sűrített levegőt egy, a hajtó testben kiképezett tengelyirányú fúrat és összekötő csatornák vezetik a léghengerekbe. Ha a (c) tengelyeknek leszorítására az említett (g4) emeltyűket alkalmazzuk, akkor a (g') rugókat ill. a (g5) dugattyúkat akként is rendezhetjük el, hogy azok mindegyike két szomszédvs (c) tengelyre ható