50203. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, mint flakonok, karaffok és más olyan edények alakítására, melyek szájnyílása belső üregüknél szűkebb
szén át nyomtuk a formába (6. ábra) — fenékrészén még nyitva van. Ezt a nyílást már most egy (d) üvegdarab segélyével zárjuk el (7. ábra), melyet előre elkészítünk és abban a pillanatban, melyben a magot a formából kihúztuk, a még mindig a fórumában lévő edény nyílására fektetünk úgy, hogy ennek falával gyönge nyomás hatása alatt is összeheged. Ekkor a palack teljesen elkészült (7. ábra). Ha az alakítást a leírt módon végezzük, az anyagot a fenék nyílásán átvezetett mag segélyével alakítjuk és ezt a nyílást zárjuk el egy külön darabbal, de lehet az alakítást akként is végezni, hogy a magot az edény fölső részén vezetjük be (8. ábra) és azután ezt a nyílást zárjuk a föntebb leírt módon (9. ábra). Lehet végül az alakítást akként is, végezni, hogy a magot az edény oldjalrészén nyomjuk be (10. ábra), mikor az itt keletr kezett nyílást zárjuk el a külön darabbal. Bizonyos alakú edények készítésénél az eljárás leírt foganatosítási alakja igencéljszerű. Az eljárás szerint a, szájnyílásukon az üregüknél szűkebb edényeket ugyanoly tisztán előállított díszítésekkel és ugyanoly szabatos alakban lehet előállítani, mint a közönséges sajtolási eljárás szerint az üregeknél tágasabb szájnyílással biró edényeket, mint serlegeket, csészéket, tálcákat stb., melyeknél azt a nyílást, amelyen át a mag behatolt, elérni nem kell. Ugyanezt az eljárást — mint azt már jeleztük — akként is lehet foganatosítani, hogy a flakont, karaffot vagy általában belső üregénél szűkebb szájnyílással biró edényt egymással párhuzamos vagy szöget alkotó síkok szerint megosztva két, háp rom vagy több részből állítjuk elő és hogy ezeket a részeket egyidejűleg egymáshoz közelítve összehegesztjük. A 11. ábra négyszögkeresztmetszetű fiatkon axonometrikus képe, mely két (a, b) részből áll, melyek a (cl, cll) átló irányában futó osztássík által való megosztásból származnak (12. ábra). Az egyik ily fél a 13. ábrán axonometri- ! kus képben látható, mely rajzból kitűnik, hogy alakítását minden nehézség nélkül végezhetjük és hogy a találmány eme foganatosítási alakja szerint dolgozunk, úgy az edény belső, mint annak külső fölületét díszíthetjük oly domború vagy homorú díszítésekkel, melyeket a formába, vagy a magba vésünk be. Ugyanezt az előnyt ia 14. és 15. ábrán látható hengeres flakonnál is elérhetjük, melyet az alapjának átlóján átmenő függélyes sík szerint osztottunk meg. „ Ugyanez áll a 16. ábrán axonometrikus képben föltüntetett flakonra vonatkozólag, melynek két (al, bl) fele (17. és 18. ábra) a hosszanti középsík szerint való megosztásból származik. Az egyes felek alakozását a föntebb leírt módon végezzük, az eltérés csakis az, hogy a flakon belsejét alakozó mag épp úgy, mint a forma részed is díszítéssel látható el. Az ekként alakozott flakon két vagy több részét egyidejűleg, még lágy állapotban egymáshoz szorítjuk, hogy ily módon a teljes edényt állítsuk elő, mely belső és külső, vagy belső vagy külső fölületén lehet díszítve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás üvegtárgyak, mint flakonok, karaffok és más oly edények alakozár sára, melyek szájnyílása belső üregüknél szűkebb, azáltal jellemezve, hogy valamely több részből álló, belső fölületén díszítő vésésekkel ellátott vagy el nem látott formába megolvadt üveget öntünk, a palack fenék}-, oldal- vagy fölső részén lévő nyíláson át egy magot nyomunk a formába, ezt kihúzzuk és a formában lévő, még lágy üvegtestnek a mag bevezetésére és kihúzására szolgáló nyílására egy megfelelően előkészített üvegdarabot teszünk, mely iazt gyönge nyomással a tárgyria szorítva, a tárgyhoz hozzáforrasztjuk. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az
