50193. lajstromszámú szabadalom • Gép láncöltésekkel való varrásra
szálra a hurkosító és a munkadarab között hat és a tű és a munkadarab között hurkot létesít, mely a tű visszairányuló löketének kezdeti része folyamán a tűre föladatik, a (4) főszálfölvevővel, az (5) segédszálfölvevővel, a (6) tüvezetékkel, a (7) árral (2. ábra) és a (8) vágásvezetővel, mely elemek mindegyike a segédszálfölvevő kivételével akként van szerkesztve, elrendezve és működtetve, mint az eddigi ily gépeknek megfelelő elemei. A gép továbbá az ugyancsak ismert módon szerkesztett és működtetett (9) munkadarabtámasztékkal (1. ábra) és a (10) rámavezetővel van eliátva. A fölsorolt elemeken kívül a varrógép a találmány szerint a szálnak a bevezetésben említett megfogására és meghúzására szolgáló (11) szálfogó szerkezettel továbbá a segédszálfölvevőnek megemelésére szolgáló szerkezettel és oly szerkezeti elemekkel bír, melyek hatása alatt a szálfeszítő kerék a gép működése közben meghatározott időközökben akként forgattatik el, hogy az alább részletezendő célból — a szálnak feszültsége megszűnik. A szálra ható szerkezeti eleinek műkő- \ dését a 9—14. ábrák .szemléltetik. A 9. ábrában szemléltetett helyzetnél a tű a fára foglalt cipőnek (14) rámáján, a (13) fejbőrön és a (12) béltalpnak rétegén áthatolt és a kivágásból kijutott. A tűnek szárát a (15) szálhurok veszi körül, melynek táplálási oldala a megelőző (16) hurkon és a munkadarabon át a burkosítóhoz vezet. Mihelyt a tű a 10. ábrában szemléltetett helyzetbe előre mozgott a szálfölvevő a (15) hurokra húzást gyakorol, azt szorosan a tű köré feszítí és ezáltal a (16) hurkot előre és lefelé húzza. Midőn a tű még a 10. ábrában föltüntetett helyzetben van, a száltartó kar a tű és a munkadarab között hurkot létesít és a hurkosító a szálat a tű horogjáaba fekteti, amint azt a 11. ábra láttatja. A tű már most visszamozog és az új hurkot a 12. ábrában föltüntetett módon az anyagon és a (15) hurkon áthúzza, miután a száltartó kar a hurkot a tű visszairányuló löketének első része folyamán a tűnek akként adta föl, hogy a szál a tű horogjárói nem huzatik le és a szál vagy a munkadarab nem szenved káros feszültséget. Az eddig részletezett működés az eddigi gépeknek a szálra ható szerkezeti elemeinek működésével megegyezik. A tű, visszairányuló mozgását mindaddig folytatja, míg a 12. ábrában föltüntetett helyzetbe nem ér, mely helyzetre nézve megjegyzendő, hogy a (15 hurok a tű segélyével kihúzott hurok köré nyúl és elegendő hosszú arra, hogy a megelőző tűzőlyuktól a legutóbbi tűzőlyukig érjen. Hogy a (15) huroknak előre húzásakor szoros varrat keletkezzék, szükséges, hogy a laza szál a (15) huroktól távolíttassék és hogy ezen hurok a legutóbbi tűzőlyuk I mögé huzassék. Ezen célból a (11) fogó ; szerkezet a 12. ábrában föltüntetett módon előre tolatik és ezen helyzetben megragadja a tű által fölhúzott huroknak (17) szárát, mely a megelőző (15) hurokhoz vezet, mire a fogó szerkezet a munkadarabtól elmozgattatik, azaz a varratnak főirányában vagy a munkadarab előretolása irányában visszamozgattatik a 13. ábrában íöltüntetett helyzetbe. A fogó szerkezetnek ezen visszamozgatása folytán a megelőző (15) hurokhoz vezető szál húzást szenved és ezen hurok akként rövidíttetik meg, hogy a huroknak vége a legutóbbi tűzőlyuk mögé jut. A (11) fogó szerkezet mozgásának iránya akként van megállapítva, hogy a tűző huroknak táplálási oldala laza marad és így az a (15) hurok megrövidítésének nem fog számbavehető mértékben ellenállani. Ekként a (15) hurok pontosan, a kívánt mértékig rövidíttetik meg úgy, hogy midőn az azután előre huzatik, az öltés, melynek a hurok egy részét képezi, feszesen szorítja és köti össze az anyarétegeket. Hogy a tűző huroknak (18) táplálási oldalán elegendő hosszúságú laza szálrész biztosíttassék és hogy a hurok ezen oldalának megfeszülése a fogó szerkezet működése közben lehetetlenné téttessék, szükséges, hogy a munkadarabtól a szálkészlethez vezető szál a fogó szerkezet működése közben vagy előtt meglazíttassék, azaz, hogy annak feszültsége megszűnjön. Ezt a találmány szerint azáltal érjük el. il
