50142. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek sebességének szabályozására

— 3

synchron fut. A másik mód szerint úgy kormányzunk, hogy nemcsak a két sebesség felel meg egymásnak, hanem az útkiilönbségek is, vagyis hogy a vezérsebességgel mozgó tengely és a kormányzandó tengely között föllépő viszonylagos elfordulások is kiegyenlíttetnek. Ezzel elérhető, hogy a vezértengely a géptengellyel nemcsak synchron, hanem egyenlő fázisban is jár.

Az ábrákban az eljárásnak néhány kiviteli példája van bemutatva. A

:2. ábra egy berendezést mutat, melynél a vezértengely és a szállítógép tengelye synchron szabályoztatok anélkül, hogy a két tengely viszonylagos elfordulása figyelembe vétetnék. A szállítógép hajtóereje itt annál nagyobb mértékben változik, minél nagyobb mértékben különbözik az (1) tengely és a (g) tengely sebessége egymástól. A szállítógép (g) tengelye hajtja a mélységmutató (n) vándoranyáját, mely pl. egy ■emeltyűszerkezet segélyével az (r) dörzskorongot az (s) korongon eltolja. Ennek következtében a vezérsebesség a mélységmutatónak állása szerint változik. A (d'2) differenciálhajtómű (a) tengelye a (b) szállítómétól’ indító- és szabályozómüvének (t) emeltyűjével van összekötve. Ha (1 és g) sebességeinek összhangzása alkalmával az ;a) tengely nyugalomban van. akkor a szabályozó emeltyűje sem mozdul. Mihelyt azonban (s) a két sebesség eltérése következtében forgásba jön, a szabályozó emeltyűje elmozdul és a szállítógép sebességét a legtágabb határok között szabályozza. Míg a

2. ábra szerinti elrendezésnél a gépsebesség és a vezérsebesség synchronizmusa állíttatik helyre, addig a

.3. ábra szerint ezen folyamaton kívül az (1 és g) tengelyeknek a szabályozás folyamán létrejövő elfordulásai is kikiiszöböltetnek. E célból egy bizonyos útkülönbség, létrejövetele alkalmával a kormányzómüvet hirtelen oly mértékben befolyásoljuk, hogy az útkülönbség nyomban megszűnik. Ha az (a) tengellyel összekötött (e) emeltyű egy bizonyos mértékben elmozdul, akkor pl. egy léghenger tolattyúját állítja el, minek következtében a dugattyú egy (u) átkapcsolót iktat át, mely pl. a szállítógép gerjesztését hirtelen módosítja. Ezen erő befolyása következtében a gép sebessége a vezérsebességtől ellenkező értelemben tér el mint előbb, tehát túl lesz kormányozva. Ennek folytán nyomban ellenkező irányú folyamat áll be. A szabályozási folyamat tehát úgy történik, hogy a gépsebesség állandóan a vezérsebesség körül ingadozik. Minthogy azonban ezen ellenkező mozgás amplitúdója tetszés szerinti kicsire választható, azért a szabályozandó gép sebessége gyakorlatilag synchron és egyenlő fázisú lesz a vezérsebességgel.

A túlszabályozás hevességének csökkentése végett a berendezés oljkép választható meg, hogy a meg nem engedett útkülönbség elérése alkalmával a kormánymű kezdetben csak kis mértékben befolyásoltassék, ezen befolyás azonban mind erélyesebb legyen, ha az útkülönbség tovább fönnáll. A

4. ábra egy ily berendezést mutat. Az (a) tengely az (m) segédmotor (u) átkapcsolóját mozgatja. Ha a kapcsolóemeltyű a középállásból kevéssé mozdul ki, az (m) motor kikapcsolva marad. Mihelyt azonban a kapcsolóemeltyű egy bizonyos mértéken túl kimozdul, az (m) motor az egyik vagy másik irányban bekapcsoltatik, s egy (t) kormánymű vet hoz működésbe, mely a (b) szállítógép fordulatszámát tetszés szerinti fokozatokban szabályozza.

Az ismertetett szabályozási módok egymással kombinálhatok is úgy, hogy a gép szabályozása annál nagyobb mérvű, minél nagyobb a két tengely közötti útkülönbség (2. ábra), vagy pedig egy bizonyos fokú útkülönbség beállta után vagy hirtelen (3. ábra) vagy fokozatos szabályozás (4. ábra) álljon elő. A 3. és 4. ábrák szerinti befolyás állhat fönn, amíg egy bizonyos meg nem engedett útkülönbség áll fönn. Az

5. ábra a 2. és 4. ábrák szerkezeti berendezések egyesítését mutatja. Ha az (1 és g) tengelyek útkiilönbségei egy bizonyos mértéket elérnek, az (u) kapcsoló (a) ten