50141. lajstromszámú szabadalom • Gyorsszabályozó periódikusan működő ellenállásokkal villamos áramkörök számára
Megjelent 1910. évi november hó 4-én, MAGY KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 50141. szám VIl/g. OSZTÁLY. Gyorsszabályozó periodikusan működő ellenállásokkal villamos áramkörök számára. MAGYAR SíEMENS-SCHUCKERT-MÜVEK VILLAMOSSÁGI R.-T. CÉG BUDAPESTEN. Pótszabadalom a 46860. sz. törzsszabadalomhoz. A bejelentés napja 1909 február hó 22-ike A 46860. sz. törzsszabadalomban egy gyors szabályozó van ismertetve, melynél egy rezgőszerkezet a gerjesztő áramkörben periodikusan ellenállást zár rövidre. A szabadalmi igény tárgya két mágnestekercsnek együttes alkalmazása, amelyek egymás ellen működnek és amelyek egyikét periodikusan változó áram gerjeszti, a másikat pedig egy fojtóberendezés segélyével lehetőleg egyenletes értéken tartott áram. A törzsszabadalomban fojtó szerkezet gyanánt íojtó tekercsek vannak alkalmazva, még pedig az ottani 1. ábra szerint egy (1) különleges fojtótekercs, a 2. ábra szerint pedig a gerjesztőgép (n) gerjesztő gombolyitása van fojtó tekercsnek fölhasználva. A tapasztalat azt mutatja, hogy a rezgőrendszer kis rezgési száma mellett a főszabadalom szerinti (1) fojtótekercsnek nagy méreteket kell adni, hogy (m2) tekercsben az áram elég állandó legyen, továbbá kitűnt-, hogy sok esetben még a gerjesztőgép (n) gombolyitása sem elég ezen célra, úgy, hogy (m2'-ben az áram túlságosan lüktet. Az alább leírandó berendezés ezen hátrányt kiküszöböli azáltal, hogy (m2) tekercshez nagyobb hatású fojtó eszköz van alkalmazva. Az ábra szerint (m2) tekercs a főszabadalom kapcsolási módjától eltérően, nincs a gerjesztőgép gerjesztő gombolyításába kapcsolva, hanem a (g) főgenerátor (g2) gerjesztő gombolyításának körébe. Nyilvánvaló, hogy (n) és (g2) önindukciójának hatványozott hatása következtében, az áram a (g2) gombolyításban lényegesen jobban van fojtva, mint az (n) gombolyítás eredetileg lüktető áramkörének árama. Ennélfogva valószínű, hogy (m2) tekercs gyakorlatilag nagyon jó középértékre fojtott áramot fog kapni. Ezen föltevés helyességét a kísérletek teljesen megerősítették. A leírt elrendezésnél is párhuzamosan vannak az (ml) és (m2) tekercsek egymással kapcsolva, úgymint a főszabadalomban, ha az itt fönnálló egyenáramú transzformálást figyelembe vesszük. Ugyanis az (n)-ben föllépő áramnövekedés (gl)-ben feszültségnövekedést és ennek következtében (g2)-ben, illetve (m2jben áramnövekedést idéz elő, tehát úgy, mint a váltakozó áramú tekercsek közbeiktatott transzformátorok segélyével, parallel kapcsolhatók. NivnMDÁHIBA'S
