50132. lajstromszámú szabadalom • Elágaztató kapcsolat kettős csővezetékek számára

Megjelent 1910. évi november hó 4 én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEÍRÁS 50132. szám. XX l/a. OSZTÁLY Elágaztató kapcsolat kettős csővezetékek számára. OESTERREICH ISCHE MASCHINENBAU AKTIENGESELLSCHAFT KÖRTING WIEN BEN. A bejelentés napja 1909 október hó 19-ike. Elsőbbsége 1909 február hó 12-ike. Azon gyakran előforduló esetben, amidőn különböző folyadékokat egymás mellett ha­ladó csöveken vezetünk és ezen csövekből mint fővezetékekből azokra merőleges, de közelítőleg egy síkban fekvő mellékágakat ágaztatunk el, az ez időszerűit használatos elágaztató kapcsolatoknak nemcsak ellőállí­tása nehéz és költséges, hanem a leszerelés és összeillesztés körülményes volta miatt fektetésük és karbantartásuk is sok nehéz­séget okoz, nem is szólva arról, hogy az ily csőkapcsolatok külső kinézése sem tét szetős. A találmánybeli csőkapcsolatnál mind­ezen hátrányok el vannak kerülve. A talál­mánybeli csőkapcsolat ugyanis amellett, hogy olcsón előállítható, elhelyezhető és szerelhető, egyrészt elkerülhetővé teszi az egymást keresztező csöveknek egymás fö­lött való körülményes elvezetését, másrészt lehetővé teszi a fő- és mellékvezetékek kereszteződésének elfödését, illetőleg teljes kiküszöbölését, mimellett be nem épített ve­zetékeknél is az összes csövek a faltól normális távolságban helyezhetők el. A mellékelt rajzon a találmány tárgyá­nak néhány kiviteli alakja van ábrá­zolva. Az 1. ábra oly két különálló fővezetékből és azokból elágaztatott mellékvezetékekből képzett csőkapcsolatot tüntet föl vázlatosan, amelynél az elágaztató szekrények egy­máshoz képest eltolhatok. A 2., 3. és 4. ábrák az 1. ábrabeli beren­dezés további kiviteli alakját mutatják elől-, oldal- és föliilnézetben. Az 5. és 6. ábrák az l. ábra szerinti beren­dezés oly kiviteli alakját tüntetik föl, amelynél mindkét fővezeték elágaztató szekrényei egy összefüggő egésszé vannak összekapcsolva. Az 1 — 4. ábrákban (1) és (2) a fővezetékek, amelyek például valamely gőzfűtés gőz­vezetéke és kondenzvízvezetéke lehetnek), (3, 4) és (5, 6) pedig az azokhoz tartozó el­ágazó mellékvezetékek, amelyek számára egy-egj elágaztató alkatrész van elrendezve. Ezen elágaztató alkatrészek mindegyike két egymással szabadon közlekedő (7, 8) kama­rából képezett üreges szekrényből áll, amely kamarák tengelyei egymást a — mellékelt rajz szerint derékszög alatt — keresztezik. Az ugyanazon elágaztató kapcsolathoz tartozó szekrények részarányos elrendezé­sűek (a rajzban például egy oly vonalhoz képest, amely a fő- és mellékvezetékekkel NVOMDáHIBA'Ő IlMlMíff*TM­_ ___

Next

/
Thumbnails
Contents